Az atomenergia és a megújuló energiaforrások 2050-re kiszoríthatják a fosszilis tüzelőanyagokat – írja legfrissebb tanulmányában az IEA.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energy Technology Perspectives 2023 című jelentése szerint, ha a világ továbbra is azon az úton halad, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-kal stabilizálja, 2050-re a nukleáris és a megújuló energiaforrások kiszoríthatják a fosszilis tüzelőanyagok nagy részét.
A jelentés „nettó nulla kibocsátású forgatókönyve” szerint a fosszilis tüzelőanyagok aránya a 2021-es csaknem 80 százalékról 2050-re 20 százalék alá zuhan. Az atomenergia, amely ma a globális áramellátás körülbelül 5 százalékát teszi ki, 2021 és 2050 között megduplázódik és 12 százalékra emelkedik.
A tanulmány megállapítja, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiák közelmúltbeli gyors növekedése ellenére a világ energiaellátása még mindig túlnyomórészt fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik.
A jelentés szerint az említett energetikai technológiák átlagos élettartamát tekintve a nukleáris energia a legkedvezőbb a 60 évet meghaladó élettartammal, a második helyen a vízenergia áll 50 évvel, a szén és a biomassza pedig 40 évvel. A napenergia, a tengeri szélerőművek és a szárazföldi szélerőművek körülbelül mindössze 25 évig működnek. Az építési idejük viszont lényegesen rövidebb.
Az IEA jelentése megerősíti azokat a kutatási eredményeket, amelyek azt igazolják, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása minimális, körülbelül 15-50 gramm szén-dioxid kilowattóránként (gCO2/KWh).Összehasonlításképpen a London School of Economics adatait idézik, eszerint a gázerőmű átlagos karbonlábnyoma 450 gCO₂/KWh, a széné pedig 1050 gCO₂/KWh.
A tanulmány a tisztaenergia-gyártásban foglalkoztatottak számának jelentős emelkedését prognosztizálja, illetve arra is kitér, hogy kulcskérdés lesz a technológiákhoz – például napelemekhez – szükséges ásványok bányászata, mert ezek „kevés országban koncentrálódnak”.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint a gazdasági növekedés tartaléka elsősorban nem a foglalkoztatás további bővítésében, hanem egy termelékenység-központú szemléletváltásban rejlik.
Nem hagyományos vacsorahely, hanem olyan tér, ahol az étel, az ital és az éjszaka hangulata összekapcsolódik.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban:
