Magyar kutatók a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Dunára gyakorolt hatásait vizsgálva igazolták, hogy a halállomány szerkezetét elsősorban az emberi hatások határozzák meg.
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei más intézmények munkatársaival együttműködve a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt keretében a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Duna környezeti viszonyaira és a halállomány szerkezetére gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatók igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon jelentősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai viszonyait, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány az Ecohydrology szaklapban jelent meg.
A Dunába visszavezetett, már felmelegedett hűtővíz csóvája jól nyomon követhető azon a hőmérséklettérképen, amelyet Füstös Vivien, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék doktoranduszhallgatója készített el. A kutatók ennek segítségével igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon erősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai viszonyait – úgymint vízmélység, áramlási sebesség, mederanyag-összetétel és hőmérséklet –, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. Megállapították, hogy a parti zóna kövezett és természetes partszakaszai, a dunai sarkantyúk, valamint a mögöttük kialakuló mellékágak és homokszigetek jelentősebb mértékű hatást gyakorolnak a halfajok eloszlására és mennyiségi viszonyaira, mint a hűtővíz bevezetése. Füstös Vivien PhD-munkájának témavezetője Erős Tibor, a BLKI igazgatója és Józsa János, a BME egyetemi tanára volt. A kutatómunka jó példa a hazai kutatóintézetek és egyetemek közötti hatékony együttműködésre.
A közös terepi felmérésekben a BLKI kutatói mellett a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatói, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetének és az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai vettek részt.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Ifjúsági és Induló Vállalkozás szekciója, valamint a FIVOSZ szervezésében a VOSZ BPMRSZ együttműködésével teltházas rendezvényt tartottak március 22-én Budapesten.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Egy új atomerőművi blokk építése számokban:
