Sürgető feladat lenne a magyarországi termőtalajok szerkezetének helyreállítása

2022. 04. 22., 18:13

A magyarországi szántóterületeken található termőtalajoknak mára a 70-80 százaléka erodálódott, jelentős szervesanyag-veszteséget szenvedett az elmúlt évtizedek során. Ez nem csupán a termésátlagot rontja, hanem a klímaváltozást is erősíti – hívja fel a figyelmet az Agroinform.hu a Föld napján.

Humusz: „a termőföld lelke”

Az élelmiszerlánc első láncszeme a talaj, ételeink 95 százaléka a talajból származik. Az intenzív művelési technológiának köszönhetően azonban a hazai termőföldek nagy részén fokozatosan esik vissza a termőképesség, valamint víz- és szénmegkötő kapacitás egyaránt. Ezek a jelenségek, bár összetett folyamatok eredményeként jelentkeznek, alapvetően a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésére vezethetők vissza. A megfelelő arányú humusz ugyanis a jó talajszerkezet az egyik legfontosabb feltétele.

A túlhasznált talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése nyomán visszaesik a talajban élő, a szervesanyag-utánpótlást biztosító hasznos élőlények (baktériumok, gombák, földigiliszta, stb.) száma is, így a talaj nem, vagy csak kismértékben képes regenerálódni. Az intenzív mezőgazdaság ezzel fokozatosan kimeríti a talaj széntartalékait, emellett lecsökkenti az olyan mikroelemek arányát is, amelyeket a nitrogénalapú műtrágyázás nem képes pótolni. Mindez hosszú távon kikerülhetetlenül a termésátlagok visszaeséséhez, Illetve kedvezőtlenebb összetételű élelmiszer-alapanyagok termeléséhez vezet.

A folyamatos talajmunka hatása pusztító

Az egészséges talajban a talajmorzsák között nagyobb, a talajmorzsák belsejében pedig kisebb pórusok vannak, amelyek alapvetően növelik meg a talaj vízbefogadó és -megtartó képességét: a jó minőségű humuszanyag saját tömegénél hússzor több vizet képes megtartani. Az intenzív talajművelés, a szántás, forgatás, illetve a művelőgépek által okozott taposási kár hatására azonban a talaj elveszíti porozitását. Ez több szempontból is rendkívül káros: egyrészt az ilyen talajban nem alakul ki egészséges biológiai aktivitás, másrészt a degradált talaj a következő csapadék hatására iszapolódik, összetömörödik.

A tömör, kőkemény talajfelszín kánikulában úgy viselkedik, mint a beton, fokozva a hőséget és az aszályt. Esőben ugyanakkor nem képes magába fogadni a nedvességet, így az jelentős részben elfolyik a területről, elhordva a mélyebb részekbe a termőtalajt is. A víz elfolyása emellett jelentősen növeli a későbbi aszálykárok kockázatát.

A megoldás: regeneratív gazdálkodás

„A termőtalaj helyreállítása nélkül az ország tovább halad az elsivatagosodás irányába – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. – Az elsődleges probléma nem is az éghajlat megváltozása, hanem az, hogy a talajok nem képesek elegendő vizet megkötni. A talajszerkezet visszaállítása ugyanakkor több szinten is lassítja a klímaváltozást: a talajban elraktározott több csapadék hosszú időn át hűti a környezetet, miközben a talajban újból felhalmozódó szervesanyag tartósan szén-dioxidot von ki a levegőből.”

A termőtalaj megújítása regeneratív gazdálkodással érhető el, melynek főbb elemei a következők:

1. Egész éves zöld fedettség biztosítása – Ki kell használni a tábla folyamatos biomassza-termelő képességét. A felszíni párolgás csökkentése mellett a takarónövények gyökerei alapvetően segítik elő a víz és a levegő bejutását a talaj mélyebb rétegeibe is.

2. Túlzott talajművelés és -taposás elkerülése – A talaj pórusainak megőrzése érdekében lehetőleg forgatás (szántás, tárcsázás) nélküli talajművelés alkalmazása kultivátorokkal, lazítókkal. Emellett a taposás csökkentése is fontos: egy átlagos táblát a vegetációs ciklus alatt 6-8 alkalommal jár végig a traktor, eközben mintegy 50 százalékát zúzza szét a talajterületnek, amely így elveszti egészséges szerkezetét.

3. Mikrobiológiai pótlás – Komposzt, zöldtrágya, mulcs, mikrobiológiai készítmények kijuttatása a talajba.

4. Változatosság növelése – A növények és mikrobák sokfélesége segíti a kártevők és betegségekkel szembeni ellenállóképesség javulását, alapvető a szerepe a tápanyag jobb körforgásában, a talaj épülésében.

5. Az elfolyó víz megtartása – Egyes években 40-60 ezer hektár is érintett a tavaszi belvízzel, amely nem feltétlenül többlet talajvíz, csupán a tömörödött talajról lefolyó nedvesség. Ennek a víznek a visszatartása a mélyebb fekvésű területeken segít a későbbi hónapokban szükséges vízpótlást, amit ennek híján csak felszín alatti vizekből lehet megoldani, már ahol erre a megfelelő öntözőkapacitás rendelkezésre áll.

„A regeneratív gazdálkodás, amely a víz elfolyását 50 százalékkal, az eróziót akár 90 százalékkal is képes mérsékelni, a hagyományos eljárásokkal szemben folyamatos odafigyelést és szakértelmet kíván. Ráadásul pozitív hatása sem azonnal, csak évek múlva jelentkezik. Hosszú távon mégis ez az egyetlen járható út – teszi hozzá dr. Dobos Endre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS