Ön fiatal, felsőfokú végzettségű, nőtlen, jól kereső budapesti vállalkozó?

2018. 12. 03., 13:35

Akkor nagy valószínűséggel elégedett az életével – derül ki a KSH friss felméréséből.

A statisztikai hivatal „A háztartások életszínvonala, 2017” című friss kiadványa szubjektív jólléttel foglalkozó fejezetének néhány megállapítása:

  • Minél nagyobb városban él valaki, annál elégedettebb az életével.
  • 2018-ban a megkérdezettek 58,0 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többnyire vagy mindig boldognak érezte magát.
  • A gyakori idegesség az elváltaknál fordul elő a leggyakrabban (13,7 százalék), és azoknál a házasoknál a legkevésbé, akik nem élnek együtt házastársukkal (6,6 százalék).

Élettel való elégedettség

Az élettel való elégedettséget mérő kérdés a szubjektív jóllét vizsgálatának egyik kulcsváltozója, melynek eredménye könnyen interpretálható és értelmezhető. A megkérdezettek egy 0–10-es skálán értékelik, hogy összességében mennyire elégedettek az életükkel. 2018-ban a 16 éves és annál idősebb lakosság válaszainak átlagértéke 6,51 volt, ami az előző évek 6,10-os mutatójához képest statisztikailag szignifikáns növekedést mutat.

Mérséklődtek a nemek közti különbségek: a nők (6,48) és férfiak (6,54) szinte azonosan ítélték meg életelégedettségüket. Korcsoport szerint vizsgálva a korábban is megfigyelhető életkori lejtő nem változott, életükkel a 16–24 év közöttiek a leginkább elégedettek (7,33), míg a 75 éves és annál idősebbek a legkevésbé (5,60). A legmagasabb befejezett iskolai végzettség és az életelégedettség között is igen erős az összefüggés. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 5,79-ra, az érettségivel nem rendelkező középfokúak 6,23-ra, az érettségizett emberek 6,78-ra, míg a felsőfokú végzettségűek 7,22-ra értékelték átlagosan az élettel való elégedettségüket. A tendencia igazodik a korábbi évek eredményeihez.

A területi különbségeket vizsgálva összességében elmondható, hogy a korábbi évekhez képest minden egyes régióban növekedett az élettel való elégedettség. A legkevésbé Észak-Magyarországon elégedettek (6,07), míg a legelégedettebbek a közép-dunántúliak (6,82). Az előző évekhez képest csökkentek a különbségek az egyes régiók között. Településtípus tekintetében elmondható, hogy általában minél nagyobb városban él valaki, annál elégedettebb az életével.

élettel való elégedettség

Életkörülményekkel való elégedettség

A különböző életkörülményekkel való elégedettség nagyban befolyásolja az egyén általános jóllétérzetét. A mérés minden esetben egy 0–10-ig terjedő skálán történt, az általános elégedettséghez hasonlóan.

A munkával való elégedettség a 16 éves és annál idősebb, gazdaságilag aktívak körében átlagosan 7,08 volt 2018-ban. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál elégedettebb a munkájával. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezőknél csupán 6,10, a felsőfokú végzettségűek körében 7,64 az átlag. Különbség van a középfokú végzettségűek között aszerint, hogy rendelkeznek-e érettségivel, vagy sem. Előbbiek 7,16-ra, utóbbiak 6,89-ra értékelték a munkájukkal való elégedettségüket.

2018-ban a kedvelt dolgokkal tölthető idő mennyiségével való elégedettség átlagértéke (6,37) szinte megegyezik a korábbi években megfigyelt értékekkel. Ez a fajta elégedettség erősen függ az egyén életkorától: míg a 16–24 éves korosztály a leginkább elégedett (7,05), addig a 35–44 évesek körében figyelhető meg a legalacsonyabb átlagérték (5,98). Az idősebb korosztály felé haladva fokozatosan nő az elégedettség, kivétel ez alól a 65–74 évesek köre, náluk ugyanis a növekedés mértéke eltér az alattuk-felettük lévő korosztályokétól. Ez valószínűleg a nyugdíjas évek kezdetével függ össze. A 8 és 10 közötti értéket adók aránya ebben a korosztályban 42 százalék, amit csak a 16–24 évesek közé tartozók 48 százalékos aránya haladott meg.

A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az elmúlt évek viszonylag állandó 5,2–5,3-es átlagértékéről 5,53-ra nőtt. A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség az egyén iskolai végzettségével párhuzamosan emelkedik. A legfeljebb alapfokú végzettségűek átlagosan 4,62-ra, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6,56-ra értékelték az elégedettségüket. A középfokú végzettségűek körében azok, akik nem rendelkeznek érettségivel, átlagosan 5,22-ra, az érettségizettek 5,76-ra értékelték elégedettségüket.

Mentális közérzet

A mentális közérzetet négy érzelmi állapot megélt gyakorisága (mindig, többnyire, időnként, ritkán, soha) alapján vizsgáltuk. Ezek közül kettő pozitív (boldog, nyugodt és békés), kettő pedig negatív érzelmi állapotot (lehangolt, ideges) tükröz.

Összességében elmondható, hogy a pozitív érzelmi állapotok gyakorisága meghaladja a negatívakét. 2018-ban a megkérdezettek 58,0 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többnyire vagy mindig boldognak érezte magát, míg csupán 7,3 százalékuk számolt be gyakori lehangoltságról. Ezen túlmenően a megkérdezettek 66,4 százaléka érezte úgy, hogy többnyire vagy mindig nyugodt, ezzel szemben az idegességet ilyen gyakran érzők aránya csupán 9,8 százalék volt. A megélt érzelmi állapotok gyakorisága erősen összefügg az egyén életkorával. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a mindig vagy többnyire magukat boldognak érzők aránya, a 16–24 éves korosztályon belüli arányuk még 78,7 százalék, a 75 éves és annál idősebbeknél már csupán 38,5 százalék volt. A nyugodtság vizsgálatánál is csökkenő tendencia figyelhető meg az életkor növekedésével, ám – mint a kedvelt dolgokkal töltött idő mennyiségével való elégedettségnél – a 65 éves és annál idősebbek körében megnő a gyakori nyugodtságról beszámolók aránya.

A negatív érzelmi állapotokat tekintve a 16–24 évesek általában gyakrabban érzik magukat lehangoltnak (4,1 százalék) mindig vagy többnyire, mint a következő korosztályba tartozó 25–34 évesek (1,9 százalék), de a legnagyobb arányban a 75 éves és annál idősebbek közül számoltak be gyakori lehangoltságról (13,5 százalék). A gyakori idegességérzet pedig általában a középkorúakat érinti a leginkább (11 százalék körül), míg a 16–24 éveseket a legkevésbé (6,8 százalék).

Családi állapot szerint vizsgálva a nőtlen, hajadon családi állapotúak kétharmada nyilatkozta azt, hogy többnyire vagy mindig boldog volt az utóbbi időben, az özvegyek körében ez az arány mindössze 33,7 százalék volt. A gyakori nyugodtságérzet is a nőtlenekre, hajadonokra jellemző a leggyakrabban (71,5 százalék), míg az elváltakra a legkevésbé (57,8 százalék). A családi állapot nagyban befolyásolja a negatív érzelmi állapotok gyakoriságának előfordulását. A gyakori lehangoltság az özvegyekre jellemző a leginkább (14,1 százalék) és a házasokra – akik együtt élnek házastársukkal – a legkevésbé (5,3 százalék), míg a gyakori idegesség az elváltaknál fordul elő a leggyakrabban (13,7 százalék), és azoknál a házasoknál a legkevésbé, akik nem élnek együtt házastársukkal (6,6 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS