„Offshore-lovagvárak”: Ciprus vezet, Hongkong és Málta feljövőben

„Offshore-lovagvárak”: Ciprus vezet, Hongkong és Málta feljövőben
2022. 03. 30., 13:47

Egy évtized alatt 60 százalékkal csökkent az adóparadicsomokhoz kimutathatóan köthető hazánkban bejegyzett társas vállalkozások száma, de ennek ellenére folyamatosan jönnek létre napjainkban is az offshore érdekeltségű cégek.

Offshore jellegű országokhoz köthető vállalkozásokat alapvetően két okból hoznak létre vállalkozók, egyik az a vállalkozásokból kivont jövedelem optimalizálása adózási szempontból, a másik pedig általában a valódi tulajdonosok kilétének elrejtése, amit ezen országok kevéssé transzparens cégnyilvántartása biztosít. Egyik ok sem túl szerencsés a gazdaság működése szempontjából, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy önmagában az offshore tulajdonosi háttér még nem feltétlen jogszerűtlen. Természetesen az is elképzelhető, hogy az offshore kötődés mögött valódi gazdasági érdek és folyamat húzódik, ugyanakkor ezen országok Magyarországhoz mért nagy távolsága, kis mérete, és ennek ellenére aránylag magas tulajdonosi - érdekeltségi viszonya azt jelzi, hogy nem csak szokványos kereskedelmi folyamatokról van szó az adóparadicsomokban.

A nagy offshore-boom

Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat. Jelenleg mintegy 2800 cég működik Magyarországon, amelynek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk, ami mintegy 60 százalékos csökkenés a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A közvetett – közzétett – tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva jelenleg 4000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.

Az adóparadicsomokhoz köthető cégek száma nemcsak a szigorodó szabályozás miatt csökken, hanem a relatíve kedvező hazai adókulcsok miatt is. A hazai vállalati adókulcsok is sokat csökkentek ez elmúlt évtizedben, és európai viszonylatban is igen alacsonynak számítanak. A magyarországi adókulcsok miatt egyes európai országok már Magyarországra is adóparadicsomként tekintenek, a vállalkozóknak ezért ritkábban éri meg egzotikus országokat keresgélniük. A hazai gyakorlatban is vannak ugyan tulajdonosi szempontból kevésbé átlátható vállalkozási formák, mint például a részvénytársaságok, vagy tőkealapok, a stróman alkalmazási gyakorlatról nem is beszélve, összességében azonban a cégjogi szabályozás még jóval szigorúbb, mint a klasszikus adóparadicsomokban. Ezek miatt sok hazánkban bejegyzett vállalkozásnak még mindig megérheti egzotikus országokban lévő tulajdonosokkal „üzletelni”.

Hongkong és Málta feljövőben

A Magyarországon bejegyzett offshore hátterű vállalkozások listáját Ciprus vezeti mintegy 1164 vállalkozással. Ciprus listavezető helye évek óta megkérdőjelezhetetlen e tekintetben, ugyanakkor az országhoz köthető hazai cégszám stagnál. A Seychelles-szigetek szintén népszerű offshore célpont Magyarországon, ugyanakkor az ide köthető cégek száma már csökkenőben van. A feljövők között Máltát és Hong Kongot érdemes kiemelni, az ezen területekhez köthető cégek számának növekedése meghaladja a 10 százalékot. Néhány egzotikus ország szerepe csökken, ezek közé tartozik Panama, Belize, Szingapúr és a Marshall-szigetek.

Az elmúlt évtizedben évente 130-200 új, induló társas vállalkozás került bejegyzésre kimutatható offshore háttérrel Magyarországon, ami szintén azt jelzi, hogy az adóparadicsomok keresése még távolról sem ért véget. Sőt 2021-ben 132 ilyen társas vállalkozás került bejegyzésre, ami egy hajszállal magasabb is, mint a 2020-as érték. A jövőben várhatóan hasonló offshore bejegyzési számokkal találkozhatunk, ezen a trenden csak az adópolitika irányának változása módosíthatna. A szigorúbb hazai adókulcsok megnövelhetnék az offshore kötődésű cégek számát, ha az adókulcsok emelése nem jár együtt szigorúbb offshore szabályozással is. Nemzetközi szinten erős törekvés van az adóoptimalizálások világszintű csökkentésére, ugyanakkor a hazai adópolitika jelenleg az alacsony vállalati adókulcsokat preferálja a vállalkozások hazai környezetbe csábítására, így rövid távon e tekintetben éles váltások egyelőre nem várhatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS