Nemsokára fellendülhet a hazai zöld kötvény piac

2021. 05. 13., 10:45

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Emiatt a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők. Kelet-Közép-Európában így Magyarországon is, ez a piaci még szegmens gyerekcipőben jár. Vajon miért? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 második felében végzett, a magyar gazdaság meghatározó szektorait lefedő, 10 mélyinterjú és 41 online kérdőív adatait összegző kutatása.

Mik azok a zöld kötvények?

A zöld kötvények kizárólag olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. Sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők számára kockázatot jelentett a sztenderdek hiánya a beruházások egységes „zöld” besorolására. E probléma orvoslására 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) lefektette a Zöld Kötvények Elveit (Green Bond Principles), amelyek hozzájárultak a zöld címkével rendelkező kötvények piacának jelentős növekedéséhez.

További iránymutatást nyújtanak a Climate Bond Initiative Klíma Kötvény Taxonómiája (Climate Bonds Taxonomy), illetve az Európai Unió Taxonómia rendeleti csomagja, ami egységes szempontrendszert biztosíthat a környezetileg fenntartható projektek értékelésére. Amennyiben egy vállalkozás zöld kötvényt bocsát ki, akkor azzal lényegében zöld és fenntartható működését finanszírozza külső forrás bevonásával. Az a befektető pedig, aki ilyen értékpapírokat vásárol, jelzi elkötelezettségét a zöld pénzügyek és a fenntarthatóság mellett.

Fontos a fenntarthatóság, de csak ha kifizetődik

A felmérés szerint a magyar vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás hosszabb távon befolyásolja üzleti tevékenységüket. Ám mivel a fenntarthatóságot szolgáló beruházások a megkérdezettek szerint drágábbak és lassabban térülnek meg, így ilyeneket csak akkor végeznek, ha azok növelik a hatékonyságukat és csökkentik költségeiket. A fenntarthatósági lépések tehát a vállalkozások szerint nehezen összeegyeztethetők a rövid távú gazdasági érdekekkel, ám többek között a fiatal tehetségek bevonzása és a cég reputációjának kiépítése/megtartása miatt mégis érdemes foglalkozni velük. Ennek megfelelően a vállalkozások több mint 40 százaléka tervez is valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást, ám a többsége ezt saját erőből finanszírozná.

Konkrétan zöld kötvénykibocsátást csak egy vállalat tervezett biztosan még a felmérés idején, viszont további nyolc cég sem tartja kizártnak az elkövetkezendő 3 éven belül.

„Miközben a felmérésünkből az derül ki, hogy 2020-ban kevés vállalat tervezett még zöld kötvény kibocsátással, addig 2021-ben már azt látjuk, hogy rohamosan változnak az ezzel kapcsolatos trendek. „Többek között az MNB kezdeményezéseinek köszönhetően a vállalatok kezdik felismerni a zöld kötvénnyel járó előnyöket. Összességében jelentős fordulatra számítunk ezen a téren az elkövetkezendő években”mondja Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozás üzletágának vezetője.

A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalataiknak kevés tapasztalatuk van a hitelezés terén

A felmérés megvizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy a magyar vállalkozások többsége számára nem jött eddig szóba a zöld kötvény kibocsátás mint forrásbevonási lehetőség? A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatainál a forrásbevonás, a pénzügyi kérdések az anyavállalatok hatáskörébe tartoznak, ezért kevés az önállóságuk és függetlenségük a hitelezés eszközeinek megválasztására. Ezen felül a vállalatirányítási modell és a belső finanszírozás szabályai is kevés teret adtak erre, így ezek a vállalatok nem érezték eddig annak szükségét, hogy tájékozódjanak a zöld kötvényhez hasonló új típusú forrásbevonás lehetőségeiről, feltételeiről. Ezzel szemben a többségében hazai magán és állami vállalkozások nyitottak a zöld kötvények kibocsátására és nem is zárják ki, hogy a közeljövőben megvizsgálják ennek lehetőségét. Ennek fő motorja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja.

Hiányzó mérőszámok és szempontrendszer

A magyarországi vállalkozásokat a felmérés szerint elbizonytalanítja az is, hogy a zöld kötvényekkel kapcsolatban még nincs egységes mérőszámrendszer, azaz hiányzik egy kötelezően alkalmazandó sztenderd a beruházások egységes „zöld” besorolására. Ráadásul a beruházási döntések belső jóváhagyási folyamataiból hiányzik a konkrét zöld szempontrendszer és nincsenek meghatározva a fő teljesítménymutatók (KPI-ok) sem, amelyek alapján a fenntarthatóság terén biztosítható lenne a folytonosság, illetve amelyekhez kötni lehetne a finanszírozási konstrukciót. Az egységesített szempontrendszerrel összefüggésben problémát jelent az adatgyűjtési és jelentési kötelezettség is.

„A felmérésünk is azt tükrözi, hogy a hazai vállalatok körében összességében még nagy a bizonytalanság a zöld kötvényekhez és más nem pénzügyi kimutatáshoz fűződő jelentéstétellel kapcsolatban, ami visszatartja őket e forrásszerzési opció vizsgálatától” – emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

Kevés az információ

A felmérésben részt vevő vállalkozások negyede jelezte, hogy semmilyen fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtést nem végez, ezen felül több mint negyedük mondta, hogy a következő 1,5-2 évben nem is tervez adatgyűjtési tevékenységet ezen a területen. Ígéretes azonban, hogy a cégek 40 százaléka szeretne két éven belül széleskörű adatgyűjtési rendszert kiépíteni.

„Feltételezhető, hogy az adatgyűjtés hiánya és az ebből fakadó bizonytalanság miatt sem foglalkoztak eddig a vállalkozások a zöld kötvény lehetőségének kérdésével. Még akkor sem, ha alapvetően arra alkalmas és zöld beruházásokat készítettek elő és finanszíroztak ráadásul kötvénnyel, de annak zöld hatását nem tudták sztenderddel alátámasztott módon kimutatni”– állítja S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának partnere.

Segíthet a fenntarthatósági jelentés

Figyelemre méltó eredmény, hogy a fenntarthatósági jelentéssel, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési célok (SDG) mentén kialakított tervekkel és stratégiákkal rendelkező társaságok pozitívabban álltak a zöld kötvények kibocsátáshoz. Ezeknél a cégeknél már kialakult egy adatgyűjtési rendszer, így számukra kisebb akadályt jelent a zöld kötvények kibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért jár vajon gyerekcipőben ez a befektetési szegmens, részben válasz lehet, hogy a mélyinterjú résztvevői közül csupán kettő, az online kérdőívet kitöltő cégek közül pedig csak azok 20 százaléka rendelkezik a nemzetközi elvárásoknak megfelelő fenntarthatósági jelentéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS