Megtorpant a nem állami vállalatok beruházási szándéka

2019. 10. 08., 15:15

Egyelőre várat magára a nagyvállalati beruházások élénkülése – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.

Az elmúlt fél évben tapasztalt fellendülést követően ugyanis visszaesett a vállalatok beruházási szándéka, és jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt összeget sem tervezi növelni. A célokat tekintve egyértelműen a technológiai fejlesztések állnak az élen, és elsősorban az ipari, építőipari és a 2–3,9 milliárd éves árbevételű cégeknél várható leginkább beruházás a következő egy évben.

A hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevételű, nem-állami nagyvállalatok beruházási szándéka az előző két negyedévi fellendülést követően visszakorrigált. „A K&H nagyvállalati növekedési index eredménye szerint az előző negyedévi 53 százalékról 45 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a következő 1 évben fejleszteni kívánnak. A vállalatok részéről tehát most alacsonyabb beruházási intenzitás várható, emellett pedig azt is látni kell, hogy továbbra sem sikerül tartósan 50 százalék felett tartani a fejlesztési szándékot” – mondta el Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője. „Ha megnézzük a konkrét célokat, a megvalósítandó beruházásoknál erőteljesen visszaesett a hosszabb távon gazdasági bővülést elősegítő beruházások, mint a technológiai fejlesztések, a kapacitásbővítésben gondolkodók aránya pedig gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest.”

A beruházásokra szánt összegekben sem várható nagy fellendülés, hiszen enyhén erősödött azoknak az aránya, akik idén szinten tartják a fejlesztésekre fordítandó költségeket (70 százalék), miközben az előző negyedévhez képest 29 százalékról 23 százalékra visszaesett azon vállalatok aránya, akik növelni tervezik beruházásaik értékét.

Az ipar húzhatja a beruházásokat

A beruházási szándék összefügg a cég méretével, de míg általában a cég méretével párhuzamosan a beruházási hajlandóság is nő, most ennek a fordítottja igaz. Jelenleg a 2-3,9 milliárd éves árbevételű cégeknél várható leginkább és a 10 milliárd éves árbevételt meghaladó cégeknél a legkevésbé valamilyen fejlesztés a vállalatvezetők várakozásai alapján. A méret mellett a tevékenységi kör is meghatározó, ha beruházásokról van szó. Jelenleg az ipari, építőipari cégek jóval nyitottabbak a beruházásokra (58 százalék), miközben a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ennél jóval visszafogottabbak (38 százalék és 34 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS