Krisán László: az uniós forrásokat a gazdaságba kell irányítani

2020. 06. 24., 15:15

A gazdaságba kell a forrásokat irányítani, a 2021–2027-es forrásfelhasználás tervezéskor pedig működőképes struktúrát kell találni erre – hangsúlyozta Krisán László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara EU-forrásokkal kapcsolatos ügyekért felelős alelnöke az országos kkv-fórum nyitórendezvényén.

A magyar gazdaság sikeréhez szükséges, hogy legyen exportkereslet és versenyképes hazai kínálat – emelte ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A MKIK és az ITM a területi kamarák együttműködésével országos szakmai fórumot szervez a 2021-2027. évi európai uniós forrásokról annak érdekében, hogy a kkv-szektor képviselőivel egyeztessenek, a szakpolitika első kézből ismerje meg a vállalati igényeket.

György László elmondta, hogy a magyar iparban magas a high-tech aránya, Dánia után a második legmagasabb nemzetközi szinten, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének intézkedései pedig segítik a vállalkozásokat a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásainak mérséklésében.

Az akcióterv részleteit ismertetve egyebek közt rámutatott arra, hogy a tőke- és hiteltörlesztési moratórium jelentős összeget hagy a vállalkozásoknál. Segítséget jelentenek az adó- és járulékkedvezmények, a munkahelyvédelmi bértámogatások, a kutatás-fejlesztési-innovációs (K+F+I) területen bevezetett bértámogatás, a munkahelyteremtő bértámogatás, a képzési programok, a beruházásösztönzések, az államilag támogatott kedvezményes tőke- és hitelprogramok, az ellenséges külföldi cégfelvásárlás megakadályozása, a családok védelmében hozott intézkedések.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte, Magyarország a koronavírus-járványt sikeresen kezelte, kárenyhítésre GDP arányosan a harmadik legnagyobb csomagot állította össze az unióban, a GDP 18-20 százalékát fordítja erre a célra, több évre elosztva.

Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság alapjai erősek, a koronavírus okozta válságból a kilábalás elindult, és 2021-ben elérheti a gazdaság azt a szintet, ahonnan a csökkenés elindult.

Parragh László szerint a 2021-2027. évi európai uniós források felhasználásában Magyarországnak a versenyképességet és a konvergenciát kell erősítenie.

Szepesi Balázs, az ITM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós gazdaságfejlesztési lehetőségeinek tervezése. Utalt arra, hogy az uniós elképzelések szerint a korábbi időszakhoz képest a finanszírozás átalakulna,  operatív programok továbbra is lesznek, de várhatóan a Brüsszelből megszerezhető közvetlen pénzügyi források aránya növekedni fog, a tagállami pedig csökken.

Az ITM helyettes államtitkára ismertette, hogy a 2021-2027. évi hazai társfinanszírozási programok előkészítésénél az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik, fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.

Szepesi Balázs kitért arra, hogy uniós kötvénykibocsátás is szerepel a tervezett pénzügyi lehetőségek között, erről is folynak az egyeztetések.

Krisán László (képünkön), az MKIK EU-forrásokkal kapcsolatos ügyekért felelős alelnöke rávilágított arra, hogy a jelenlegi fejlesztési időszakban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország. Szerinte ez jó irány, a gazdaságba kell a forrásokat irányítani, a 2021–2027-es forrásfelhasználás tervezéskor pedig működőképes struktúrát kell találni erre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS