Jelentős változások történtek a mobilszolgáltatók díjcsomagkínálatában

2023. 04. 24., 16:45

A három legnagyobb mobilszolgáltató nyilvánosan elérhető lakossági számlás (post-paid) díjcsomagkínálatában jelentős változások történtek 2023 első negyedévében. Egyrészt két szolgáltató (Vodafone és Yettel) ezen időszakban új díjcsomagokat vezetett be a piacra, másrészt e két cég, valamint a Magyar Telekom díjkorrekciót hajtott végre. A mobilpiaci verseny fontos jellemzője, hogy a szolgáltatók kínálatában milyen változások történnek, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ezt folyamatosan nyomon is követi.

Az NMHH legfrissebb összefoglalója a díjcsomagok havi díja, perc- és SMS-díjai, valamint egyéb fő jellemzői (havi díjban foglalt lebeszélhető percek, küldhető SMS-ek, leforgalmazható adatkeret) alapján a 2023 I. negyedévében történt kínálati változásokat vizsgálta.

Tavaly a három nagy mobilszolgáltató olyan passzussal egészítette ki az üzletszabályzatát leíró Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF), amely lehetővé teszi, hogy évente egy alkalommal a fogyasztói árindex mértékével változtassák a szolgáltatások havi díját.

A negyedév során az első lakossági mobil számlás díjcsomagokat érintő változást a Vodafone 2023. január 2-i díjkorrekciója jelentette. A Vodafone esetében ez 9,39 százalék volt, így január 2-től legfeljebb ezzel a mértékkel megemelte valamennyi lakossági mobil díjcsomagja havi díját, majd március 15-től újabb díjcsomagstruktúra-változást vezetett be. Míg a 2022-ben történt díjcsomagváltások esetében jellemzően az új díjcsomagok valamivel több szolgáltatást (pl. magasabb adatkeretet) nyújtottak mérsékelten magasabb áron, mint a korábbiak, a Vodafone idei díjcsomagváltása esetében vegyes a kép: a váltással egyes, a korábbi hasonló nevű díjcsomag havi díjában még szereplő szolgáltatásokat kivezették, míg más szolgáltatáselemek megjelentek az új díjcsomagoknál.

A Vodafone-hoz hasonlóan a Yettel is az első negyedévben vezetett be új díjcsomagstruktúrát, és ekkorra esett a társaság díjkorrekciója is. Az új lakossági számlás díjcsomagok március 2-től váltak elérhetővé a fogyasztók számára. Érdekesség, hogy a Vodafone Go díjcsomagjaihoz hasonlóan, a Yettel is a díjcsomagnév végére tett + jellel különbözteti meg az újonnan bevezetett díjcsomagokat a korábbiaktól.

Szembeszökő a különbség a két szolgáltató díjcsomagváltása között: míg a Vodafone esetében az új díjcsomagok díja csak 0-7,7 százalék között változott, addig a Yettel esetében az új díjcsomagok havi díja 11 hónap hűségvállalás és e-Komfort esetén 20 százalék körüli mértékben haladta meg a korábbi díjakat. Ha a Vodafone esetében a január 1-jén érvényes havi díjakkal vetjük össze az új díjcsomagok díjait, az árnövekedés akkor is jóval 20 százalék alatt maradt: 9,1 és 17,7 százalék között változott.

Újabb változást a Yettel díjcsomagjait illetően a március 14-én történt díjkorrekció jelentett. A társaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 24-i közleményében megjelent 2022-es éves átlagos árszínvonal-változás mértékével, azaz 14, 5 százalékkal emelte meg a havi díjakat. A díjkorrekció azonban a március 2-án bevezetett (+-os) díjcsomagokra nem vonatkozott, csak a korábban bevezetett tarifacsomagokra, amelyek esetében azonban március 2-ától megszűnt az az akciós lehetőség, hogy 11 hónap hűségvállalással és az ezzel járó havidíj-kedvezménnyel legyenek előfizethetőek.

Ellentétben a Vodafone-nal és a Yettellel, a Magyar Telekom nem vezetett be az első negyedévben új díjcsomagot a piacra, azonban díjkorrekcióra nála is sor került. A társaság március 1-től emelte meg előfizetéses díjcsomagjai havi díját az előző évi éves átlagos árszínvonal-változás mértékével (14,5 százalék).

A Digi esetében sem új díjcsomag-bevezetés, sem pedig díjkorrekció nem történt az első negyedévben, a társaság üzletszabályzata szerint ez utóbbira májusban kerül sor. 

A mobilszolgáltatók kártyás (pre-paid) kínálatát tekintve érdemi változás nem történt a vizsgált időszakban. (NMHH)

A vizsgálat részleteiről IDE KATTINTVA olvashat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS