Hét éve tartó folyamatos növekedés szakadt meg a kiskereskedelemben, miután a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén áprilisban a boltok forgalmának volumene 10,2 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest. A szektor teljesítménye értékesítési csatornánként és termékcsoportonként eltér. A webshopok forgalma megduplázódott, az élelmiszerek eladása lényegében stagnált, a nem élelmiszerek értékesítése viszont jelentősen visszaesett.
A magyar kiskereskedelmi forgalom az eladott áruk mennyiségét nézve 2013 óta folyamatosan bővült, a trend azonban 2020 áprilisában megtört. A teljes kiskereskedelemi forgalom ebben a hónapban átlagosan 10,2 százalékkal mérséklődött. (A visszaesés ennél is nagyobb, hiszen a KSH nem a kiskereskedelem területén méri a gépjárművek és járműalkatrészek eladását, ami 33 százalékkal zsugorodott.)
A KSH külön kategóriákban méri az élelmiszerek, az üzemanyagok valamint az egyéb (üzemenyagon kívüli) nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását. Nézzük az adatokat tavaly áprilishoz képest! Az élelmiszer-kiskereskedelem az egyetlen, ahol a forgalom volumene tartja magát, csak minimálisan mérséklődött. Az üzemanyag eladásokban azonban 26 százalékos, a nem élelmiszernek számító termékekben pedig 15 százalékos volt a csökkenés.
A járványhelyzet nyertesei és vesztesei
A nem élelmiszer kategórián belül több területen drasztikus visszaesés volt tavaly áprilishoz képest. A ruha- és cipőeladások tizedére, a használtcikk-eladások ötödére, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk értékesítések pedig kétharmadára estek. Mérsékeltebb, de szintén jelentős a visszaesés a bútoroknál és műszaki cikkeknél (24 százalék csökkenés), valamint a gyógyszereknél, illatszereknél (15 százalék csökkenés). A nagy nyertesek egyértelműen a webshopok, az ő forgalmuk a duplájára nőtt tavaly áprilishoz képest.
Mi van a számok mögött?
„Nem meglepő az áprilisi visszaesés, ha megnézzük, hogy első lépésben március 17-től bevezették a nem élelmiszerek területén a nyitvatartási korlátozást, ezek a boltok csak délután 3-ig lehettek nyitva. Erre jött március 28-tól a kijárási korlátozás, ami lényegében csak az élelmiszerüzletekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon, dohányboltokban, barkácsboltokban és műszaki cikket árusító boltokban engedte a vásárlást, így ekkortól a többi kiskereskedelmi egység bezárt” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Az üzletek nagy része egész áprilisban zárva volt, mert a kijárási korlátozást Budapesten és Pest megyén kívül május 4-én, a fővárosban és Pest megyében pedig két héttel később, május 18-án oldották fel.
„Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy amikor az emberek nem mehettek boltba, akkor online próbálták meg beszerezni a szükséges termékeket, és ez a webshopok eddig soha nem látott forgalomnövekedéséhez vezetett” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Éves viszonylatban még nem rossz a helyzet
Ha az áprilisi számokhoz hozzávesszük az első negyedéves adatokat és a 2020. január–április időszakot vizsgáljuk, akkor a kiskereskedelem az előző év azonos időszakához képest összességében 2,5 százalékkal nőtt. Ezen belül csak az üzemanyag eladások csökkentek (mintegy 10 százalékkal), míg a nem élelmiszerek kiskereskedelmében 2 százalékos, az élelmiszereladásokban pedig 7 százalékos növekedés mutatkozik. A nagy élelmiszerkereskedők tehát egyelőre örülhetnek, ám örömük nem felhőtlen, ugyanis az újra bevezetett kiskereskedelmi különadó elsősorban őket sújtja.
Izgalmas négykezes vacsoraest vár azokra, akik Kisharsány felé veszik az irányt.
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.