Gyenge első negyedév után fellendülésben bízik a hazai söripar

2021. 04. 16., 16:00

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Az öt legjelentősebb hazai sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes termelése 1,055 millió hektoliter volt az első negyedévben, mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, belföldi sörértékesítésük pedig szintén alig, 0,6 százalékkal nőtt, 1,087 millió hektolitert tett ki.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év első negyedévének gyenge volt a forgalma, különösen azért, mert március második hetében vendéglátóipari fogyasztás már nem volt, a kiskereskedelmi forgalomban pedig az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek felé fordult a vásárlók figyelme, akkor ezek a forgalmi adatok a nagyon alacsony bázis miatt nem tekinthetők jónak, a Covid intézkedések hatását tükrözik” – mondta Kántor Sándor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy 2021 első negyedévében az öt legnagyobb magyar gyártó mindegyike számos új termékkel jelent meg a piacon, ami azt jelzi, hogy a szezon beindulásával bíznak egy, a tavalyinál erősebb forgalomban.

A gyártók a gyenge negyedév ellenére nem kényszerültek elbocsátásokra, sőt, a közvetlenül foglalkoztatott létszám a tavalyi 1590-ről 1610 főre nőtt, elsősorban a járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt megnövekedett feladatok ellátására – mondta a szövetség igazgatója.

Tavaly az év egészében jelentős visszaesést szenvedett el a söripar: az öt legnagyobb gyártó teljes forgalma 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, belföldi értékesítésük 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett.

Az idei első három hónap adatai alapján a teljes sörforgalom kizárólag a kiskereskedelmi csatornákon keresztül zajlott, a hordós sör eladása megszűnt, csak a korábban kiszállított tételek visszafogadása történt, az újratölthető üvegek forgalma pedig a felére esett. A kiskereskedelem által igényelt kiszerelések eladása és a teljes forgalmon belüli aránya ezzel egyidőben nőtt, az úgynevezett egyutas üvegek és a PET-palackos sörök forgalma 17 százalékkal, az aludobozos termékeké 26 százalékkal emelkedett.

Utóbbi adatról Kántor Sándor megjegyezte: évek óta folyamatosan nő az aludoboz aránya a teljes forgalomban, 2021 első negyedévében elérte a legnagyobb gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 79 százalékát, 870 ezer hektolitert (ez a sör mellett a gyártók cider forgalmát is tartalmazza).

Új tendencia, hogy a prémium sörök térnyerése megállt, e kategória első negyedévi forgalma megegyezett az egy évvel korábbival, miközben a középkategória forgalma 3 százalékkal nőtt. A gazdaságos, saját márkás termékek forgalma a korábbi trendeknek megfelelően alakult, 2021 első negyedévében 5 százalékkal csökkent 2020 azonos időszakához képest. Továbbra is népszerűek az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök, ezek forgalma 6 százalékkal nőtt az idén az első három hónapban.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft.. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. A szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS