Elégedetlenek a budapesti vállalkozások a szakképzési rendszerrel

2019. 10. 31., 08:45

A szakképzési kínálat nem fedi le azt, amire a vállalkozásoknak szükségük lenne, és kevés gyakorlatot is szereznek az ott tanulók: ez a véleményük a képzésekről a budapesti cégeknek, ám kétharmaduk ennek ellenére sem fogadna be tanulót – ez derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére készített kutatásából.

A felmérés arra is rámutat, hogy a szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát, sok burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő, szakképzett eladó, pénztáros hiányzik a vállalkozásokból.

Minden harmadik budapesti vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul minél nagyobb egy cég, annál nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Míg a mikrovállalkozások ötöde, addig a kisvállalkozások fele, a közepesek kétharmada, a 250 főnél nagyobb foglalkoztatóknak pedig már a háromnegyede küzd ezzel a problémával. Mindez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából, a közelmúltban készített kutatásból derül ki.

Az 1000 fős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-kis-közép és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit. A kutatás eredményei szerint a legnagyobb kihívást a budapesti cégek számára az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzettek, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkeznek. A szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát. Hiányszakmának számít Budapesten többek között a burkoló, ács, villanyszerelő, festő, hegesztő. A kereskedelemben nem találni elegendő számú szakképzett eladót, pénztárost, a vendéglátóiparban pedig cukrászt, felszolgálót.

Nincsenek jó véleménnyel a jelenlegi képzésekről

A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel mind a hatékonyságát, mind a jelentkezők szakképzettségét tekintve. Mindez különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében igaz. A megkérdezetteknek csak a 32 százaléka érzi jónak a felnőttképzést, pedig a vállalkozások szakembereinek közel fele ebben a képzéstípusban végzett.

Az elégedetlenséget mutatja az is, hogy az oktatási intézmények képzési kínálata csak a cégek felének felel meg. 35 százalékuk szerint kevés a gyakorlati idő is, 19 százalékuk úgy véli, hogy rossz az oktatás minősége, de a képzés idejét, tematikáját és szakmai színvonalát is csak a harmaduk tartja megfelelőnek.

A kutatásból egyébként az kiderül, hogy bár kevésnek tartják a képzésre fordítható időt, mégis a megkérdezettek több mint fele támogatja cégük dolgozóinak továbbképzését. Ám 59 százalékuk átlagosan csak fél évet tudna erre szánni. Persze azt is csak akkor, ha eljutnak hozzá az ilyen lehetőségekről szóló információk, ugyanis a nagyon alacsony a tájékozottság a továbbképzési lehetőségekről.

A vállalkozások a gyakorlati tapasztalatot nagyon hiányolják a jelentkezőktől, ugyanakkor 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt azzal indokolja a többség, hogy a cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre. Ugyanakkor a több gyakornok befogadására is alkalmas nagyobb cégek szignifikánsan nyitottabbak, 50 százalékuk részt venne a gyakorlati képzésben.

Lenne lehetőségük a cégeknek

„A kutatással az volt a célunk, hogy feltárjuk azokat a területeket, amelyeken a vállalkozások részéről szakemberhiány, vagy képzési igény mutatkozik és a kamara képviselni tudja a foglalkoztatók érdekeit a kormányzat felé a vonatkozó képzések megtartása mellett. A BKIK szakképzési tanácsadói hálózatán keresztül kapcsolja össze a duális szakképzés résztvevőit, és   releváns problémákra adhat választ azzal is, hogy rövid, féléves képzési programokat állít össze” – mondta Szányi Gabriella, a BKIK PR-marketing igazgatója. Hangsúlyozta: „a BKIK mint felnőttképző intézmény nem kíván versenyezni a már több éve jól és bejáratottan működő felnőttképző intézményekkel. Ezen a területen is legfőbb célunk, hogy  minőségi szolgáltatásokat biztosítsunk kamarai tagjainknak és a vállalkozások alapvető működését támogató, folyamatosan frissülő képzési kínálatot alakítsunk ki, ide értve a digitális kompetenciák emelését célzó képzési irányt. Ezen túlmenően célul tűztük ki egyes hiánypótló képzések felkarolását, hogy ezek elindulhassanak a kamara szárnyai alatt.  Utóbbi megfontolásból indítottuk el a közlemúltban a BKIK közösképviselő-képzését is.”

A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképézésbe becsatlakozó vállalkozások teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogaszabályban előírt személyi feltételeket. Ez a képzés olyan cégeknek is megoldást kínál, ahol már sok gyakornokot foglalkoztatnak duális szakképzési keretek között, és az irányításukhoz, felügyeletükhöz bővíteni kell a gyakorlati oktatói létszámot.

November 11-én a BKIK Szak- és Felnőttképzési Konferenciáján a hazai a szak-és felnőttképzés tervezett átalakítását, a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőtképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira" tanulmány alapján elkészült Szakképzési törvénymódosítást, és az ezt követően nyíló perspektívákat, valamint az érintett szervezetek feladatait járják körbe a kamarák (MKIK, BKIK), érdekvédelmi szervezetek (FVSZ, Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete) és képző intézmények (Óbudai Egyetem) neves szakemberei Pölöskei Gábornéval, az ITM helyettes államtitkárával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS