Dávid Ferenc: nonszensz a kétszámjegyű minimálbér-emelés

2018. 12. 21., 08:30

A 13–15 százalékos minimálbér-emelés közgazdasági nonszensz – mondja Dávid Ferenc, aki szerint a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő vállalkozásokat célzott kedvezményekkel kellene támogatnia az államnak.

A kormány fog dönteni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2019. évi mértékéről, miután az éves növekedésre vonatkozó, eredetileg 5–6 százalékos munkaadói és a 13–15 százalékos munkavállalói javaslatok a második egyeztetésen sem közeledtek érdemben egymáshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a köztévében elmondta: a kormánynak kell majd mérlegelnie, milyen konkrét összegeket határoz meg a garantált bérminimumra, illetve a minimálbérre.

Dávid Ferenc, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkáraként az elmúlt években számos minimálbér-tárgyaláson vett részt, az Üzletem.hu-nak elmondta: mind a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér, mind a 180 500 forintos garantált bérminimum emelkedésének egyszámjegyűnek kellene lennie. A közgazdász hozzátette: egy 7–7 vagy 6–8 százalékos éves szintű emeléshez is elengedhetetlen lenne, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó mértékének 2 százalékpontos csökkentését ne csak júliusban, de már januárban életbe léptesse. Ezt a lehetőséget a pénzügyminiszter viszont kizárta.

A mintegy 800 ezer munkavállalót érintő garantált bérminimum 2016-ban még 129 ezer forint volt, azaz 2 év alatt 40 százalékkal emelkedett, ez pedig nagyon sok hazai vállalkozót hozott nehéz helyzetbe – emlékeztetett Dávid Ferenc, aki szerint a munkaadók mozgásterét tovább szűkítette a cafeteria rendszerének gyökeres átalakítása is. „A minimálbér-emelés „túlfeszítése” egyrészt teret nyithat – különösen az alacsony keresetű szektorokban, amilyen például a kereskedelem, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság – a legális vagy éppen illegális „trükközés” előtt, másrészt a beruházásokra fordítható összeget is lenullázza.”

A bérek emelkedéséből származó állami többletbevétel egy részét vissza kellene forgatni a vállalkozóknak, mindenekelőtt azoknak, akik a leghátrányosabb helyzetű térségekben működnek. Az ilyen településeken bejelentett, ott élőket foglalkoztató, iparűzési adót fizető vállalkozókat sokféle (például szocho-) kedvezménnyel lehetne támogatni. Ez politikai döntés kérdése – mondja Dávid Ferenc –, hiszen az ellenőrzés műszaki feltételei már adottak.

A hazai munkaerőpiac évente 40–50 ezer fővel szűkül, ami a nyugdíjrendszerrel szemben is súlyos kihívásokat támaszt – hívta fel végül a figyelmet Dávid Ferenc. Hogy ezeknek megfeleljen, ahhoz a minimálbér-emelésen kívül más eszközöket is mozgósítani kellene. Nagyobb teret kaphatna a részmunkaidős, a diák- és a nyugdíjasfoglalkoztatás, valamint az alulfoglalkoztatottság mérséklése. „Nem ártana egy munkaügyi minisztérium sem” – zárta gondolatmenetét a közgazdász.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS