A Lead Ventures tulajdonszerzésével és a MOL támogatásával regionálisan terjeszkedne az i-Cell

2021. 01. 22., 13:00

A MOL-lal kezd közös termékfejlesztésekbe és a nemzetközi piacokat célozza az i-Cell, amelyben a közelmúltban szerzett tulajdonrészt a Lead Ventures. A scaleupokra specializálódott, budapesti székhelyű kockázati- és magántőkebefektető cég 100 millió eurós tőkéjű alapjainak a MOL, az MFB és az Eximbank a legnagyobb befektetője. Az elektronikus útdíjfizetési és a flottakövetési szegmens egyik kiemelkedő vállalkozásának számító i-Cell célja, hogy a mintegy 6 milliárd eurósra becsült európai telematikai piac meghatározó regionális szereplőjévé váljon a Lead Ventures és a MOL támogatásával.

Az i-Cell 1998-as alapítása óta a telematika leginnovatívabb magyar tulajdonú vállalata. A szegmens kiemelkedő szereplője a haszongépjárműveknek nyújtott flottakövetési szolgáltatásaival, a 2013-as indulás óta egyik piacvezetője az elektronikus útdíjszedési rendszernek. A cég emellett az eszközmeghibásodás arányát tekintve a legmegbízhatóbb szolgáltatónak számít.

„Professzionális, ügyfeleink igényeihez igazodó megoldásaink olyan cégek mindennapi munkájához nyújtanak támogatást, mint a magyar fuvarozási piac egyik legnagyobb vállalata, a Gelbmann, vagy a szintén a piacvezetők közé tartozó, emeléstechnikával foglalkozó Megakrán Nyrt.” – mondta az i-Cell ügyvezetője.

Farkas Károly hangsúlyozta: a Lead Ventures befektetése révén lehetőségük nyílik közös termékfejlesztésekre a MOL Nyrt-vel, és az első projektekkel már néhány hónapon belül el is készülnek.

„A tőkeerős befektető megjelenése, valamint a MOL szakmai partnersége, aktív támogatása lehetőséget teremt az i-Cell-nek arra, hogy – hazai pozícióit megerősítve – a nemzetközi piacokon is terjeszkedjen” – tette hozzá Farkas Károly.

„Azzal, hogy a határokon belül, kicsiben megvalósított elképzeléseinek regionális kiterjesztésén, felskálázásán dolgozik, az i-Cell gyakorlatilag tankönyvi példa volt a számunkra” – fogalmazott Dunai András, az energetika és az üzleti szolgáltatások mellett főként a mobilitásban óriási kitörési lehetőségeket látó Lead Ventures partnere, hozzátéve: mivel érettebb fázisban lévő cégről van szó, a tranzakció, amellyel 50 százalékos tulajdonrészt szereznek a telematikai vállalkozásban, nagyon közel áll a klasszikus magántőkebefektetésekhez (private equity).

Dunai András szerint    teherforgalom bővülésével és a fizetős rendszerbe bevont újabb útszakaszokkal a társaság hazai fejlődési kilátásai több mint biztatók, ugyanakkor a szakember regionális ambícióknak is látja a létjogosultságát: az európai haszonjárművekbe szerelt telematikai eszközök penetrációjának kiemelkedő a dinamikája, amely a 2018-as 17-ről 2022-re várhatóan 30 százalékosra nőhet, ami így 6,3 milliárd eurós összforgalmat jelentene a kontinens egészére nézve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS