A követeléskezelők csaknem 320 milliárdnyi követelésállományt vásároltak meg tavaly

2021. 10. 29., 16:00

Csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg 2020-ban a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének 41 tagja – tájékoztatta a MAKISZ pénteken az MTI-t.

A megvásárolt állományból 72 milliárd forintnyi az ingatlannal vagy más vagyontárggyal fedezett, pénzügyi intézménytől vásárolt követelés. A banki fedezetlen termék – jellemzően személyi kölcsön, vagy hitelkártya tartozás – 133,2 milliárd forintot tett ki az állományból. A nem pénzügyi intézményektől, azaz közműszolgáltatóktól, telekommunikációs társaságoktól 111,9 milliárd forintnyi lejárt állományt vásároltak meg.

Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy 116 ezer esetben sikerült megállapodniuk az ügyfelekkel fizetési kedvezmény nyújtásáról. A szervezet tagjai a jövőben is az ügyfél anyagi teljesítőképességét figyelembe véve, mindig megállapodásra törekednek, ami a részletfizetés kedvezménye mellett összegszerű, a tartozás egy részének elengedését magában foglaló kedvezményeket is takarhat.

A szervezet szerint a moratórium novemberi, részleges megszűnésével várhatóan megnő a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek száma. Az MNB adatai szerint jelenleg, a lakossági hitelek mindössze 3 százalékánál van 90 napon túli késedelem – idézték fel utalva arra, hogy a moratórium miatt ez az adat megtévesztő.

A pénzügyi piac kilátásait negatívan befolyásolja, hogy a tavaly márciusban bevezetett hiteltörlesztési moratórium együtt jár a felmondási moratóriummal – húzta alá az elnök. A moratórium egy időre azokat is megmentette, akik a veszélyhelyzettől függetlenül is mulasztásban voltak, vagy mulasztásban lettek volna a törlesztőrészletekkel.

Tavaly decemberben a jogosultak több mint 50 százaléka élt a moratórium lehetőségével, ami a szervezet megítélése szerint lényegesen magasabb a ténylegesen rászorulók arányánál. A moratórium óvatos, több lépésben történő kivezetését a MAKISZ ugyanakkor helyes döntésnek gondolja.

A MAKISZ elnöke szerint a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvényre égető szükség van. A szervezet az adósok elérését segítő, másrészt a piac átláthatóságát biztosító szabályokat szorgalmazza. Másfelől szükség van olyan szabályokra, amelyek elősegíthetik, hogy csak olyanok foglalkozhassanak a követelésekkel, akik alá vannak vetve az állami, felügyeleti ellenőrzésnek, akik igazolni tudják a szakmai, pénzügyi és fogyasztóvédelmi ismeretek meglétét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 10:10:00
2024 februárjában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 883 ezer vendég 2,2 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 19 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS