Szálláshelyek: az egy évvel korábbinál jobbak, a két évvel korábbihoz képest elég gyengék az áprilisi adatok

2021. 06. 08., 12:43

2021 áprilisában kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) összes bruttó árbevétele folyó áron 4,4 milliárd forint volt, 3,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma áprilisban 87 százalékkal esett vissza a járvány kitörése előtti időszakhoz, 2019 azonos hónapjához viszonyítva. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 94 százalékkal csökkent.

2020 áprilisához képest a megfigyelt mutatók növekedése látható, a vendégéjszakák száma 2021 áprilisában közel háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az előző hónaphoz mérten a belföldi vendégéjszakák száma 2 ezerrel nőtt.

2021. áprilisban 1261 kereskedelmi szálláshely, köztük 475 szálloda és 570 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében. Az összes vendégéjszaka 63 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.

Az év negyedik hónapjában az előző év azonos hónapjához képest a belföldi vendégek száma 21 ezer fővel, a vendégéjszakáké 76 ezer éjszakával lett nagyobb. A vendégszám 43 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 138 ezer volt. Az éjszakák 61 százalékát szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke négyszeres volt. A panziókban és a közösségi szálláshelyeken az előző év áprilisi forgalmat 31, illetve 17 százalékkal múlta felül. A növekedés Budapest esetében volt a legnagyobb (közel négyszeres).

A külföldi vendégek száma 20 ezer fővel, a vendégéjszakáké 61 ezer éjszakával nőtt. A szálláshelyekre érkezett 23 ezer vendég 79 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma több mint négyszeresére növekedett 2020 áprilisához képest. Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióban hatszoros volt a növekedés. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS