Hogyan befolyásolja az ESG a lényegesség elvét?

2022. 09. 22., 15:13

Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával – írja Konczér Zita, a PwC szakértője.

Ahogy az előző cikkünkben aláhúztuk: az ESG beszámolói környezet fontos mérföldkőhöz érkezett – kezdi friss bejegyzését Konczér Zita, a PwC ESG-szakértője. Az International Sustainability Standards Board (ISSB) megalakulásával a magánstandardok sokasága letisztulni látszik. Ezalatt az Európai Unió saját, egységes és kötelező érvényű keretrendszer kidolgozásába kezdett a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) keretein belül. Az új standardok célja, hogy holisztikusabb képet fessenek a vállalati teljesítményről, megteremtve a szinergiát a tradicionális pénzügyi és az ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentések között. Mindemellett a Global Reporting Initiative (GRI) beszámolói rendszere továbbra is megőrizte domináns szerepét, erre utal a szoros együttműködés mind az ISSB-vel, mind az uniós standardért felelős EFRAG-gal. 

Habár úgy véljük, hogy a globális tendencia a standardizáció felé mozdult el, az ESG-jelentések jelenlegi helyzetét tekintve számos akadályt kell még leküzdeni. Az egyetemes konszenzus elérése érdekében elsősorban két fogalom tisztázására van szükség: lényegesség és hatás. A lényegesség, más néven materialitás azért fontos, mert a lényegesnek ítélt témák nagyban meghatározzák a vállalati jelentés tartalmát. A hatás felmérése pedig megmutatja, hogy a vállalat milyen mértékben befolyásolja a körülötte lévő világot, akár pozitív, akár negatív értelemben.

A lényegesség fogalma nem új keletű. Egy számviteli alapelv, amely kimondja, hogy minden olyan tételt, amely valószínűsíthetően hatással lehet a befektetők döntéshozatalára, részletesen fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatásokban. De vajon hogyan befolyásolja az ESG a lényegességet? Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával. Ez jelentheti például egy, a vállalat termékeit/ szolgáltatásait érintő életciklus-elemzés elkészítését vagy akár egy teljesen új termékcsalád kifejlesztését is, amely megfelel a szigorodó fogyasztói és szabályozói elvárásoknak. Tehát az ESG beépítése nemcsak új stratégia kialakítását követelheti meg, hanem innovációra is sarkallhat.

Az ESG környezetben a materialitást kétféle megfogalmazásban alkalmazzák. A számviteli fogalomhoz hasonlóan az ISSB befektető-központú, pénzügyi (financial materiality) megközelítést használ, vagyis arra összpontosít, hogy a szignifikáns ESG témák hogyan hatnak a vállalati értékre. Ezzel szemben a GRI úgynevezett hatás-lényegességet (impact materiality) vizsgál, azaz az adott üzleti tevékenységnek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatását, ezzel kiszélesítve a beszámolóban érdekeltek körét. Bár a GRI a hatást a lényegesség részeként említi, maga a fogalom még mindig nem rendelkezik széles körben elfogadott definícióval. A probléma különösen érzékeny, mivel a vállalati hatást rendszerint kvalitatív módon határozzák meg, ami azt jelenti, hogy az így kapott érték nem illeszkedik a hagyományos pénzügyi mérőszámok rendszerébe. 

Mindazonáltal az ESG hatás és lényegesség jelentőségét nem szabad alábecsülni. Egyrészt az érdekeltekkel való kommunikáció e magasabb szintje kritikus fontosságú a hosszú távú bizalom és elköteleződés kialakításához. Másrészt a szabályozói oldalról is érezhető a két fogalom megnövekedett jelentősége. Erre enged következtetni, hogy a hamarosan hatályba lépő CSRD már úgynevezett kettős lényegességre (double materiality) kötelez, vagyis a vállalatot érintő hatások és a vállalat külső környezetre való hatásainak feltérképezése is elengedhetetlen lesz. Továbbá, a GRI 2021-ben kiadott megújult szabványai is nagyobb hangsúlyt helyeznek a lényegességi elemzés fontosságára, főleg azokban az iparágakban, amelyekre már megszületett a GRI-specifikus standard. Tehát a hatás és lényegesség pontos felmérésével nemcsak az érdekeltek, de a szabályozók követelményeinek is meg tudunk majd felelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS