A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül

A távmunkában dolgozók egyharmada maradt informatikai támogatás nélkül
2021. 12. 06., 09:11

„A távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket.”

Az alkalmazottak visszatértek az irodákba

A Sophos felmérése alapján Magyarországon az előző Covid hullámok idején távmunkában dolgozó alkalmazottak közel fele (44 százalék) időközben már visszatért az irodai munkába. Valamivel többen dolgoznak irodai körülmények között a szomszédjainknál: Csehországban 53 százalék, Lengyelországban 56 százalék nem dolgozik már otthon/távmunkában.

Sokan azonban továbbra is legalább részben otthonról dolgoznak: 31 százalék hibrid modellben, míg 25 százalék csak távmunkában. Ezért alapvető fontosságú, hogy gondoskodjunk a vállalatok és az alkalmazottak kiberbiztonságáról.

A magyar cégek tudatában vannak a fenyegetéseknek

A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35 százaléka nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott. 37 százalék mondta azt, hogy számíthatott informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt.

Ugyanennyi munkavállaló részesült átfogó támogatásban Lengyelországban. A Cseh Köztársaságban valamivel kevesebben; 31 százalék.

„A cégek kiberbiztonságának gyakran az emberek a leggyengébb láncszemei. A munkamódszer megváltoztatása, mint a távmunkára váltás vagy az irodába való visszatérés kihívást jelent az alkalmazottak számára, ezért nem szabad egyedül hagyni őket. Tisztában kell lenniük az olyan lehetséges fenyegetésekkel, mint például az adathalászat, a rosszindulatú alkalmazások és a jelszavak több helyen való használatának veszélye. Felmérésünk azt mutatja, hogy a cégeknek csak a fele tartott kiberbiztonsági képzést, így van még tennivaló, különösen a kisebb cégeknél” – hangsúlyozta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Nagyobb cég = jobb támogatás?

Az összes megkérdezett országban a távmunkára való átállás során gyakrabban nyújtottak támogatást a nagyvállalatok.

Magyarországon a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál 16 százalék részesült informatikai és kiberbiztonsági képzésben egyaránt.

Az 50–250 fős vállalatoknál ez az arány 12 százalék, míg a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek munkatársainál 9 százalék.

Hol nem jutottak hozzá távmunka alatt a dolgozók támogatáshoz? A legkisebb méretű vállalatoknál az alkalmazottak 16 százaléka egyáltalán nem kapott támogatást.  A közepes méretűeknél az alkalmazottak 11 százaléka.  A legnagyobb cégeknél ez az arány csaknem fele akkora volt (8 százalék) mint a legkisebb cégeknél.

A hozzáférés-szabályozás a legnépszerűbb védelem

A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is – leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak; az alkalmazottak 81 százaléka csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van.

A lengyel cégek viszont gyakrabban (50 százalék) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39 százalék) és a magyar (38 százalék) kollégáik.

Ennél nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60 százalék).  A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.

Az adathozzáférés-szabályozás az elsődleges biztonsági megoldás, amelyet a vállalatoknak használniuk kell. Lehetővé teszi a potenciális jogsértések hatásának minimalizálását és a hálózat veszélyes incidenseinek megfigyelését. A felmérés megerősítette, hogy a legtöbb vállalat használja, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak a kiberfenyegetéseknek. Ennek ellenére a vállalatoknak csak a fele használ többfaktorú hitelesítést vagy VPN-t, ami erősítheti a támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A szervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több védelmi megoldást kombináljanak – különösen azért, mert nem mindegyik képezi ki munkatársait a kiberfenyegetésekre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS