A back office jövője: adatvezérelt, széleskörű, proaktív

2022. 07. 07., 13:23

A digitális transzformáció, a fenntarthatóság felértékelődése, valamint a szervezetek fokozódó igénye a szolgáltató központok üzleti eredményhez való hozzájárulására egyre elavultabbá teszi a hagyományos back office szolgáltatási modelleket. A Deloitte és az ABSL Hungary közösen tartott üzleti reggelijén a szolgáltatóközpontok jövőbeni működéséről volt szó.

„A digitális eszközök fejlődése és terjedése, a fenntarthatósági célkitűzések, valamint a vállalatok igénye az adatalapú döntéshozatal iránt új kihívások elé állítja a szolgáltató központokat és minden korábbinál nagyobb alkalmazkodóképességet és agilitást vár el ezektől a szervezetektől. Ezzel párhuzamosan fokozódó elvárás, hogy a háttérterületek ne csak a költségek csökkentésével járuljanak hozzá a teljes cég eredményességéhez, hanem a birtokukban lévő adatok és információk szofisztikált kezelése, elemzése és értelmezése révén is. Mindehhez a szolgáltató központoknak újra kell gondolniuk szolgáltatási tevékenységük struktúráját és új működési modell felé szükséges elmozdulniuk” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte szolgáltatóközpontokra szakosodott tanácsadási részlegének igazgatója.

A hagyományos szolgáltatási modell már a múlté

Azzal, hogy a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer nem csupán a munkavégzés alakul át teljesen, hanem a hagyományos back office szolgáltatási modellek is elavulttá válnak: a feladatok végrehajtásáról a hangsúly az üzleti eredményekre és az ügyfelek igényeinek előrejelzésére helyeződik. A költségcsökkentésre irányuló szemlélet helyét egyre inkább az innováció, az adatalapú döntéshozatal támogatása és az üzleti partnerség veszi át.

A munkavégzés radikális átalakulásának másik aspektusa a fenntarthatósághoz köthető, amely jelenleg kiemelt választási szempont a vállaltok ügyfelei és munkavállalói számára egyaránt. A fenntarthatóság elveinek térnyerése nem pusztán új elemként hozza be a működésbe a vállalatirányítási, környezeti és társadalmi szempontokat, hanem azok az üzleti szempontokkal válnak egyenrangúvá.

Lukács Eszter szerint mindez a szolgáltatóközpontok működésében is tetten érhető, ahol a következő állomás az úgynevezett Center Office modell, amelyben a teljes munkafolyamatot gondolják újra az átalakulás előmozdítása érdekében. A szolgáltató területek ebben a működési modellben a szervezet innovációs partnereként lépnek fel adatokon alapuló, a valós igényekre reflektáló beavatkozásokkal.A back office-ról a center office-ra való áttérés szemléletváltást és kompetencia fejlesztést igényel: a tranzakcionális feladatok helyett egyre inkább az értékteremtésre helyeződik a hangsúly. Mivel nincs egy jó recept, így az egyes szervezetek esetében a megfelelő modell kiválasztása sok tényezőtől függ - a vezetők ambícióitól kezdve, a jelenlegi munkamegosztáson és szervezeti struktúrán keresztül, egészen a vállalati kultúráig és érettségi szintig szükséges a szempontokat mérlegelni.

A szolgáltatóközpontok és az ESG

Bár elsőre nem feltétlenül egyértelmű az összefüggés, de a back office-ról a center office-ra történő átállásban az is szerepet kaphat, hogy mennyire kezeli integráltan az adott cég a fenntarthatóságot. Ebben főszerep juthat a globális szolgáltatóközpontoknak, egyfelől azáltal, hogy maguk is ennek a szemléletnek megfelelve működnek, azonban ennél is fontosabb, hogy az ESG-hez (Environment, Social, Governance – környezeti hatások, társadalmi felelősségvállalás, vállalatirányítás) kapcsolódó szolgáltatásokkal tudják támogatni a cég céljainak elérését.

„Ezek közé tartoznak a vállalat érettségi szintjének megfelelően a jelentési kötelezettségek végrehajtásának támogatása vagy akár az ellátási értéklánchoz köthető fenntarthatósági feladatok ellátása, a Center Office keretrendszere lehetővé teszi egy integrált fenntarthatósági megközelítés kialakítását is” – emelte ki Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS