Közbeszerzés, 2019: rekordot döntöttek a hazai kkv-k

2020. 02. 12., 16:45

Rekordot döntöttek a magyar kis- és középvállalkozások a közbeszerzési piacon: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k nyertek el 2019-ben – ismertette a Közbeszerzési Hatóság a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.

A Közbeszerzési Hatóság január 23-án tette közzé a 2019-ről szóló gyorsjelentését. Eszerint a tavalyi évben 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők, melynek összértéke 3430 milliárd forint volt, előzetes becslés szerint a teljes magyar GDP 7,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy óránként 391,5 millió forintot kötöttek le közbeszerzés útján a megrendelő ajánlatkérők.

„Teljeskörű adatokkal és megalapozott, az EU-s irányelvi előírásoknak megfelelő módszertannal dolgozunk azért, hogy szakmailag kifogástalan friss eredmények lássanak napvilágot hazánkról. Brüsszelben a tagállamokra nézve csupán a nagyértékű beszerzések alapján számolnak statisztikát. Magyarország esetében ez az összes eljárás mindössze 26 százalékát teszi ki, amely korántsem ad teljeskörű képet. A magyar Közbeszerzési Hatóság e mellett a fennmaradó 74 százalékot is elemzi, hiszen abban ugyanúgy benne van a magyar emberek teljesítménye. Aki teljes képet szeretne kapni a magyar közbeszerzésekről, az forduljon hozzánk bizalommal – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.

Tovább erősödnek a hazai kkv-k

Tovább növekszik a magyar kis- és középvállalkozások térnyerése a hazai közbeszerzési piacon: 2019-ben 8559 darab eljárást nyertek el, összesen 2016 milliárd forint értékben – vagyis minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k vittek. Mindkét érték rekordnak számít az elmúlt 10 évet tekintve. 

Tizenharmadára csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma

Az átláthatóság is tovább erősödött tavaly: a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma (HNT) 2019-re a 6 évvel ezelőtti érték tizenharmadára csökkent, amely a tavalyi évben 274 db ilyen típusú eljárást jelentett. A HNT egy sajátos közbeszerzési eljárásfajta, amely zárt körben zajlik, emiatt korlátozza a versenyt.

A közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásának biztosítása

A Közbeszerzési Hatóság célja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, és az eljárások szabályos lefolytatásának támogatása. Ennek érdekében egyrészt rendszeres képzéseket szervez a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára, másrészt szigorú ellenőrzés során lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű hazai Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeket. A hirdetmények közzététele a közbeszerzések transzparenciájának záloga. A hirdetmények ellenőrzésével pedig a Hatóság jelentősen hozzájárul a közbeszerzési eljárások jogszerűségéhez, így csökkentve a jogorvoslatok számát.

„A Közbeszerzési Hatóság a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzési eljárások előkészítésének szigorú ellenőrzésére, figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb eljárási hiba, korrigendum, valamint szabálytalan szerződésmódosítás a hibás előkészítésre, elsősorban a beszerzés tárgyát képező műszaki leírás hiányosságaira vezethető vissza. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredményes eljárás lefolytatásának alapja annak megfelelő előkészítése, ezért a Hatóság kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzési eljárások szereplőinek képzésére, ezzel elősegítve a jogkövető magatartást, ezáltal a közpénzek átlátható és hatékony felhasználását” – emelte ki dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára.  

Növekszik a szabálykövetők száma

A tavalyi évben 570 db jogorvoslati eljárás indult, összesen 673 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Hatóság keretében, de attól függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság.

Amennyiben súlyos jogsértést állapítunk meg, magasabb bírságot szabunk ki: ez abból is látható, hogy az egy érdemi jogorvoslatra jutó bírság összege a többszörösére nőtt az elmúlt években, a tavalyi 2.781.000 forint például a 2014-es érték több mint ötszöröse. Kisebb szabálytalanságok esetén rendszerint méltányos összegű bírságot szabunk ki. Ez a modell sikeresen működik, a közbeszerzési szereplők egyre szabálykövetőbbek, így tavaly már kevesebb bírságot kellett kiszabnunk, mint 2018-ban” – fejtette ki dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke.

Hozzátette: a döntőbizottság pernyertességi aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2019-ben már 92 százalék volt, vagyis a szervezet a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat – elenyésző kivétellel – rendre megnyeri.

A Közbeszerzési Hatóság Gyorsjelentése ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS