Horizont 2020: régiós kvótát javasol Magyarország

2019. 09. 28., 15:15

„Az innovációs szakadék nem csökkent jelentősen a Horizont 2020 programban, ezért a következő időszakban strukturális változásokra van szükség. Meggyőződésünk, hogy Európa kutatási és innovációs potenciálja csak a földrajzi egyensúly kérdését megfelelően kezelve aknázható ki” – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Versenyképességi Tanács ülésén és a kapcsolódó megbeszéléseken 2019. szeptember 27-én, Brüsszelben.

A magyar kormány 2020-tól az éves költségvetésekben 32 milliárd forinttal emeli meg a kutatás-fejlesztési támogatási keretet. Hasonló mértékben, közel harmadával nőne a területre fordított forrásmennyiség uniós szinten is. Az Európai Bizottság javaslata alapján több mint 86 milliárd euró állna rendelkezésre a Horizont Európa keretprogram támogatásaira. A tapasztalatok szerint azonban az odaítélt támogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az Európai Unióban. A 2004 óta csatlakozott tagállamok (EU13) kevesebb mint öt százalékot kaptak a Horizont 2020 program forrásaiból.

Az elmúlt 10 évben nem javult sem a magyar, sem a közép-európai sikerességi mutató. Ezért a forrásokhoz való hozzáférés javítása érdekében Magyarország 20 százalékos regionális kutatás-fejlesztési kvóta bevezetését szorgalmazza. A részvételben mutatkozó földrajzi egyensúlytalanság problémáját az EU13-ak unión belüli lakosságarányához igazodó forrásmennyiség elkülönítésével lehetne kezelni – hangsúlyozta Bódis József.

Az államtitkár a fenntartható növekedésre irányuló hosszú távú stratégiáról szóló politikai vitában kifejtette: Magyarország támogatja a Horizont Európa és más uniós programok közötti szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek és az egyes programok ne átfedjék, hanem kiegészítsék, erősítsék egymást. A magyar álláspont szerint fontos, hogy legyen iránya a kutatási-innovációs befektetéseknek, azok adjanak választ a nagy társadalmi kihívások kezelésére. Európai érdek, hogy a kutatás és innováció eredményei becsatornázódjanak az ipari innovációs folyamatokba, mert csak ez biztosítja a hatékony tudás- és technológia transzfert, a kutatási projektek eredményeinek piaci hasznosítását.

Bódis József Blaženka Divjak horvát tudományügyi és oktatási miniszterrel kétoldalú megbeszélésen tekintette át a soron következő horvát elnökség fő prioritásait. (ITM Kommunikáció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS