Budapesti Vasúti Stratégia: május 15-ig várják az ötleteket

2019. 04. 15., 18:32

A Budapest Vasúti Stratégia elkészítésének első lépéseként a projekt honlapján keresztül küldhetik meg az érintettek a fővárosi vasúti közlekedési, személyszállítási és árufuvarozási lehetőségekkel kapcsolatos meglátásaikat, ötleteiket 2019. május 15-én éjfélig – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Budapest Európa szívében, nemzetközi közlekedési folyosók kereszteződésében fekszik. Közép-Európa egyik legfontosabb gazdasági központjának közlekedési hálózatain jelentős az átmenő személy- és áruforgalom. A legnagyobb magyar város a hazai vasúti pályahálózat legfontosabb csomópontja. A fővárosi forgalom színvonalas és megbízható lebonyolítása az egész ország vasúti közlekedésének minőségére kihat – olvasható az ITM közleményében.

A Budapest Vasúti Stratégia (BVS) arra vállalkozik, hogy stratégiai szintű javaslatot tegyen a meglévő problémák, szűk keresztmetszetek feloldására. A vasút használóinak - utasoknak, gazdasági szereplőknek – a szempontjait is számításba kell venni ahhoz, hogy megalapozott dokumentum szülessen. Ezért az első lépés a budapesti vasúti közlekedés lehetőségeinek bővítését, színvonalának javítását célzó ötletek, elképzelések összegyűjtése.

A 2019. április 15. és május 15. között rendelkezésre álló 30 napon át a http://bvs.hu oldalon küldhetők el a javaslatok, hét fő témakörben: vasútállomás-fejlesztés, vonattal a Dunán át, szervezet-és intézményfejlesztés, szolgáltatás, vasúthálózat-fejlesztés, vasúti járműfejlesztés, szabályozásfejlesztés.

A Budapest Vasúti Stratégia a „Budapesti vasúti átjárhatósági tanulmány (Budapest Rail Node Study)” c. projekt keretében, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával készül el, várhatóan 2020 májusára. A projekt kedvezményezettje az ITM.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS