Jön a négynapos munkahét? – Biztatóak a kísérlet eredményei

Jön a négynapos munkahét? – Biztatóak a kísérlet eredményei
2023. 02. 23., 09:49

Az Egyesült Királyságban elvégzett nagyszabású teszt olyan jól sikerült, hogy csaknem minden résztvevő vállalat folytatja a gyakorlatot.

Az Egyesült Királyság 2022 utolsó hónapjában zárta le minden idők talán legnagyobb, négynapos munkahétre vonatkozó kísérletét, amibe a szervező 4 Day Week Global több mint hatvan vállalatot és többezer munkavállalót hívott meg. Az egyelőre elképzelhetetlennek tűnő rövidítés hatalmas sikert aratott, a jótékony élettani és magánéleti hatásoktól a gazdasági haszonig.

A társszervező Autonomy.work oldalán közzétett értékelés a résztvevő alkalmazottak több olyan válaszát is kiemeli, ami arra utal, hogy  az újítás előnyösebb alternatíva, mint a jelenlegi status quo, már csak a kipihent alkalmazottak javuló aránya miatt is. A 2900 munkavállaló 40 százaléka mondta azt, hogy kevesebb alvásproblémával vagy álmatlansággal küzdött. Ezzel szemben 45 százalékuk nem tapasztalt változást az alvásban, és 15 százalék az alvásproblémák növekedéséről számolt be.

Valamivel meggyőzőbbek az arányok a burnout jelenség szempontjából vizsgálva, hiszen 39 százalék határozottan kevesebb stresszt tapasztalt a vizsgált időszakban, de a fennmaradó 71 százalék is jóval kevésbé érzékelte a kiégés jeleit.

Az Egyesült Királyság négynapos munkahetet vizsgáló kísérletében 61 vállalat vett részt. Közülük 56 cég (tehát a résztvevő társaságok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kísérlet végeztével továbbra is négynapos munkahetet fog alkalmazni, és a cégek közül tizennyolc erősítette meg, hogy a négynapos munkahét biztosan állandó gyakorlattá válik. A mind időtartamában, mind a résztvevők létszámában monumentális tesztet a 4 Day Week Global szervezte, a Boston College, a Cambridge-i Egyetem és az Autonomy kutatócsoportjaival együttműködve, 2022 júniusától decemberéig. A vizsgálatban részt vevő vállalatok legnagyobb részét a marketing- és reklámipar, a második legnagyobb szeletét a szakmai szolgáltatói szektor, míg a harmadikat a jótékonysági és nonprofit szervezetek adták.

A négynapos munkahét kísérleti programjában a munkavállalók 46 százaléka a szokásosnál kevesebb fáradtságot tapasztalt, 14 százalékuk viszont többet, de ezekhez képest elsöprő előnyök mutatkoztak a privát és a szociális élet javulásában: előbbi 60, utóbbi 62 százalékkal lett jobb a vizsgált időszak végére. A munka és a háztartással kapcsolatos teendők egyensúlya szintén optimálisnak tűnik: a résztvevők 54 százaléka találta úgy, hogy több ideje jut az otthonával kapcsolatos teendőkre és ugyanennyien voltak elégedettebbek a háztartási költségek mértékével, a kapcsolataik minőségével és az időbeosztásuk alakulásával.

Hova tovább: a fluktuáció markáns visszaesést mutatott, 57 százalékkal kevesebben hagyták ott a négynapos munkahetet biztosító vállalatokat, mint korábban, sőt, kimutathatóvá vált egy 15 százalékos arányú réteg, amelynek dolgozói úgy nyilatkoztak, semmi pénzért nem térnének vissza az ötnapos munkahétre.

A lelkesedés nem véletlen, hiszen olyan munkavállalókról beszélünk, akik 40 óra helyett 32-t dolgoztak le hetente, ugyanakkora fizetésért, de az egymillió fontos kérdés még mindig az, hogy mindez üzletileg megéri-e a gazdasági szervezeteknek, mert ha nem, aligha válhat elterjedt gyakorlattá a jövőben. Nos, a tanulmány szerzői a cégvezetőknek is jó hírrel szolgáltak: amíg csak a kísérlet időtartama alatt 1,4 százalékkal nőttek a bevételek, a korábbi évek azonos időszakához képest átlagosan 35 százalékos bevételnövekedést sikerült elérni.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS