Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?

2019. 02. 15., 12:32

A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.

De vajon mit jelent „a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása” a felek (munkáltató és munkavállaló) kapcsolatrendszerében? – kezdődik a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzése.

A munkáltató számos tekintetben egyoldalú utasítási joggal rendelkezik: beosztja a munkaidőt, rendkívüli munkát (túlórát) rendelhet el, de akár arra is kötelezheti a munkavállalót, hogy átmenetileg más munkakörben, más munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

Mindez persze jelenthet a munkavállaló számára sérelmet, az azonban nem feltétlenül aránytalan. Azaz, a munkáltatónak azt kell figyelembe vennie, hogy ha valamely munkavállalói kötelezettséget egyoldalúan határoz meg, akkor ne okozzon olyan mértékű problémát a munkavállaló számára, amely személyi, családi körülményei miatt már aránytalan lenne.

Egy, a Kúria által nemrégiben elbírált ügyben az a kérdés merült fel, hogy alkalmazandó-e a méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkaviszony megszüntetése során?

A perbeli esetben a munkáltató azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. A perben a volt munkavállaló arra hivatkozott, hogy ez számára aránytalan terhet eredményezett, így a munkáltató megsértette a méltányos mérlegelés elvét.

A Kúria nem értett egyet a volt munkavállaló érvesével: döntésében kimondta, hogy a méltányos mérlegelés elve a munkáltató és a munkavállaló jogviszonyában „a munkaszerződés teljesítésére vonatkozik, nem pedig a munkáltatói azonnali hatályú felmondás körébe tartozó mérlegelési körülményekre. Az aránytalan sérelem okozásának tilalma tehát a munkáltatónak a munkaviszony teljesítésére irányuló egyoldalú intézkedésekor veendő figyelembe, márpedig a munkaviszony megszüntetése nem a munkaviszony teljesítésére irányul”. Ezért a munkaviszony megszüntetése kapcsán ezen munkajogi alapelv nem bírhat jelentőséggel.

Kúria, Mfv.I.10.252/2018. számú ügy; az idézet a www.kuria-birosag.hu oldalról származik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS