Foglalkoztatás, munkanélküliség: ilyen volt 2018

2019. 01. 30., 09:14

A 2018. év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 469 ezer fő volt, 48 ezer fővel több, mint 2017-ben; az átlagos munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Foglalkoztatás

2018. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 48 ezer fővel, 4 millió 469 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezer fővel volt magasabb, mint az előző évben, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig – a mintavételi hibahatáron belüli mértékben – 5 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatottak közül 4 millió 411 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,2 százalékra emelkedett. A férfiak és a nők esetében is 1,1 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 76,3 százalékra, a nőké 62,3 százalékra emelkedett. A fiatal, 15–24 évesek kivételével a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. A fiatalok foglalkoztatási aránya 29,0 százalék maradt, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb, 55–64 éves munkavállalók esetében történt, körükben 2,7 százalékponttal magasabb, 54,4 százalékos volt a foglalkoztatási mutató értéke. A 20–64 éveseket 1,1 százalékpontos növekedés jellemezte, így foglalkoztatási arányuk 74,4 százalék volt.

2018. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

Munkanélküliség

2018. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 20 ezer fővel kevesebb, 172 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezerrel, 88 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent. A nők munkanélküliségi mutatói a férfiakénál nagyobb mértékben csökkentek; számuk 12 ezer fővel, 84 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra mérséklődött. A fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 10,2 százalékra, a 25–54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az 55–74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.

2018. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta – a mintavételi hibahatáron belül – 7 ezer fővel, 90 ezerre, illetve 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra nőtt. A nők esetében mindkét mutató mérséklődött, a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. A 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 34 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 1,0, Nyugat-Dunántúlon 0,6 százalékponttal csökkent, a többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,2 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS