Ezért volt szükség a cafeteria-rendszer átalakítására

2018. 11. 08., 12:44

A magyar munkavállalók kapjanak a munkájukért tisztességes bért, és inkább a bérük emelkedjen a megélhetési kiadásaik fedezésére, ne pedig utalványokban kapják a fizetésük egy részét – idézte Izer Norbertet, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárát a Magyar Hírlap csütörtöki száma.

Hozzátette, a kormány a munkabért terhelő adók csökkentésével, a szociális hozzájárulási adó további két százalékpontos csökkentésével, valamit a közszféra béremelési programjának folytatásával teremti meg a béremelés feltételeit.

A sajtóhíresztelésekkel ellentétben a cafeteria nem szűnik meg, csak a rendszer egyszerűsödik, és a 450 ezer forintos keretösszeg sem változik – idézte a lap az államtitkárt.

A cafeteria-rendszer átalakítására nemcsak bonyolultsága miatt volt szükség, hanem azért is, mert jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresettel rendelkező munkavállalók részesülnek cafeteriában. Jelenleg csak a vállalkozások kis hányada, mindössze 24 ezer munkáltató fizet cafeteriát - közölte.

Az egyszerűsödő rendszernek köszönhetően azonban a kisebb cégek, amelyek eddig adminisztratív vagy éppen anyagi okokból egyáltalán nem adtak béren kívüli juttatásokat, jövőre könnyebben megtehetik ezt, mivel a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése a cafeteria közterheit is mérsékli - mondta az államtitkár.

„A német és osztrák gyakorlathoz hasonlóan béren kívüli juttatásként a munkavállalók pihenésének támogatását tartjuk elsődlegesnek a népszerű Szép-kártya megőrzésével, ami hozzájárul a magyar gazdaság és turizmus növekedéséhez is” – idézte a lap az államtitkár szavait. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS