Dienes Martin: nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett az átlag magyar

Dienes Martin: nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett az átlag magyar
2023. 05. 21., 12:13

A munkavállalók harmada nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, és csak minden tizedik megkérdezett fogadja el a kevesebb, mint 200 ezer forintos nettó bért – derül ki a DMA ponthu Kft. által végzett online kutatásból.

A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az infláció miatt olyan sebességgel változtak meg a munkavállalók preferenciái, hogy azt a cégek sem voltak képesek mostanáig lekövetni. A DMA ponthu Kft. által több mint 200 dolgozó és cégvezető bevonásával készült felmérés rámutatott: a pénz már nem minden, hiába gondolják azt a vállalatok, hogy magas jövedelemmel bárkit meg lehet szerezni.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora, arról beszélt, hogy az elmúlt években többször is megismételték ezt a kutatást, a mostani eredményeken viszont meglepődtek.

(Dienes Martin is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére, a válaszokat a sorozat 466. interjújában olvashatja.)

Megváltozott ugyanis a motivációs lista sorrendje: míg korábban az volt a legfontosabb a munkavállalók számára, hogy megbecsüljék őket, most sokkal inkább arra fókuszálnak, hogy az őket foglalkoztató cég stabil háttérrel rendelkezzen, biztos állást tudjon ajánlani, előrelépési lehetőséggel.

Az egytől ötig terjedő skálán – amelyen az 1-es az egyáltalán nem fontos, az 5-ös a nagyon fontos – a válaszadók átlagban 4.6-ra értékelték, hogy biztos legyen az állásuk. Arra a felvetésre, hogy mennyire motiváló, ha elismerik munkájukat, átlagban 4.36-os pontszámot adtak a kitöltők. Ezzel szemben a sok pénz csak 3-as átlagot kapott, a teljesítménybér pedig 2-est, ezzel a motivációs tényezők közül az utolsó két helyeken szerepelnek.

„Természetesen továbbra is fontos a munkavállalóknak, hogy kapjanak visszajelzést, elismerést a feletteseiktől, de a nehéz gazdasági környezetben az még fontosabb, hogy biztosnak érezzék a megélhetésüket. A biztos állás még azt is jelenti, hogy a cég rendszerébe a munkavállaló látja, hogy pontosan hogyan illeszkedhet bele, és hogy mit és hogyan kell majd elvégeznie. Érdekesség, hogy ezzel szemben a cégvezetők szerint még mindig elismerésre vágynak leginkább az emberek, a megváltozott motivációs tényezőket tehát még a többségnek nem sikerült lereagálnia” – mondta a szakértő.

Dienes Martin közölte: a kutatás szerint a munkavállalók több mint egyharmada országos átlagban nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, ami jóval magasabb, mint a jelenlegi bruttó átlagkereset Magyarországon. Nagyjából ugyanennyien válaszoltak úgy, hogy nettó 400 ezer forint körüli jövedelmet tartanának elfogadhatónak, de 200 ezer forintnál kevesebb bért csak tízből egy válaszadó fogadna el.

„Ebből is látszik, hogy a pénz ugyan számít a munkavállalóknak, de csak pénzzel már nem lehet motiválni senkit. Senki nem fog csak azért munkát váltani, mert máshol magasabb bért kapna, ha nem lát előrelépési lehetőséget vagy biztos rendszerrel, háttérrel dolgozó céget. 2023-ban alap, hogy a dolgozókat kifizetik, ezzel nem lehet lázba hozni őket. Sokkal inkább azt várják el a foglalkoztatójuktól, hogy legyen jövőképük, amire építhetnek” – mutatott rá.

Hozzátette: nem az a lényeg, hogy egy cég sok milliós tartalékkal rendelkezzen, hanem az, hogy próbáljon fejlődni, és ezt érezzék a dolgozók is. Az álláshirdetésekben sem elég már feltüntetni a csalogató munkabért, ennyi összkommunikációval képtelenség meggyőzni az embereket.

Ahhoz, hogy egy cég meg tudja tartani a minőségi munkaerőt, szemléletváltásra van szükség. Ma arra kell törekednie a vállalatoknak, hogy biztos állást teremtsenek a dolgozóknak. Rendszerben kell gondolkozni, hogy a dolgozók ne stresszesen menjenek be az irodába, telephelyre, olyan embereket kell felvenni, akiket képesek vagyunk motiválni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-25 20:10:00
2023-ban a kereskedelmiingatlan-piac mutatószámai a szállodaszegmens kivételével kockázatemelkedést jeleztek; az alacsony befektetési forgalom és a hozamemelkedés az ingatlanértékek csökkenésének irányába mutat – írják a jegybank elemzői.
2024-04-25 17:10:00
A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben; hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt – összegez a Bank360.hu.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.