A magyar munkavállalók több mint fele tervezi, hogy felmond a munkahelyén

2023. 02. 27., 15:13

„Azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson.”

Valóban érinti a magyar munkaerőpiacot a világszerte észlelt tömeges önkéntes felmondási hullám? Hogyan befolyásolja a maradási hajlandóságot a munka világának és a munkavégzés kereteinek az átalakulása? A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, mely munkavállalói csoportok a legérintettebbek, melyek a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.

A „Big Quit” kifejezéssel valószínűleg már minden HR szakember és vállalatvezető találkozott: ez a jelenség a munkavállalók jelentős arányú, önkéntes távozását jelenti, amely a világ számos országában megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Hatással van a vállalatok hatékonyságára és üzleti eredményességére, a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, ezért fontos, hogy a munkaadók mindent megtegyenek a visszaszorítása érdekében – magyarázza Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének igazgatója.

Jelentős felmondási hajlandósággal kell szembenéznie a munkáltatóknak

Az eredmények összesítése alapján a nemzetközi trendekhez hasonló kép rajzolódik ki hazánkban is: a kitöltők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik, közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második megkérdezett. Egyértelműen azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3–5, 5–10 és 11–20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya e válaszadói csoportokban is meghaladja az 50 százalékot. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett. A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.

Nem csak a bér a probléma

Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége. A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.

Kiemelten fontos a rugalmas munkavégzés lehetősége

A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40 százaléka lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson – mondja Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.

Bár jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1, 60 százalékának pedig 2–3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.

Bár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70 százalékuk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11 százaléka biztosítja.

A kutatásból kiderült az is, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalék pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel.

A tanulmány innen tölthető le.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS