3,9 százalékos volt októberben a munkanélküliség

2021. 11. 29., 10:27

A munkanélküliek száma 2021 októberében 189 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Október végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 246 ezer fő volt, 19,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Augusztus–október

A 15–74 éves munkanélküliek száma 17 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent éves összevetésben. A férfiak körében a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött, míg a nőknél érdemi változás nem történt, a munkanélküliek száma 94 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,9 százalékponttal, 13,7 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 35,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Foglalkoztatottság

2021 októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak1 átlagos havi létszáma 4 millió 688 ezer fő volt2. A 2021. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 677 ezer főt tett ki, ami 53 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

Augusztus–október

A foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 53 ezer fővel több, 4 millió 677 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer fő volt, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 30 ezerrel, 2 millió 141 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,3 százalékponttal, 63,9 százalékra emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS