3,5 százalékos volt a munkanélküliség a harmadik negyedévben

2019. 10. 29., 09:31

A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  • A 2019. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt; a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Munkanélküliség

2019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,9 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,6 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliség stagnált vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Budapesten volt, ahol a ráta értéke 1,4 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2019. szeptember végén 243 ezer fő volt, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Foglalkoztatottság

2 019. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 49 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 29 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel, 2 millió 439 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 3 ezer főn stagnált, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 295 ezer, a foglalkoztatási ráta 29,2 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 698 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt, de a legjelentősebben, 2,2 százalékponttal, 72,1 százalékra Pest régióban növekedett az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,7 százalék. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS