Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel

Kiszámolták mennyivel csökken az emisszió intelligens forgalomvezérléssel
2023. 03. 31., 09:51

Sokkal. És erre végre tudományos magyarázat, előrejelzés, pontos számításokon nyugvó bizonyíték is van. A legjobb eredményt persze nagyvárosi környezetben, teljes hálózatkiépítés mellett lehet elérni.

Sok szakértő és járművezető már jó ideje sejti, hogy az intelligensen irányított forgalomáramlás segíthet a CO2-kibocsátás csökkentésében. Egy új tanulmány most számszerűsíteni tudja ezt a hatást.

Rendkívül időszerű kutatás mutat rá arra, hogy a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni kell. Ezzel az Európai Unió tagállamai is széles körben egyetértenek, így a karbonkibocsátásra vonatkozó célokon felbuzdulva a német Kaiserslauterni Műszaki Egyetem megvizsgálta, hogy milyen stratégiával és technológiákkal lehet visszafogni a közúti járművek CO2-kibocsátását.

Az elképzelés szerint a jó ideje megálmodott, de gyakorlatban még nem bizonyított intelligens vezérlőrendszerek segítségével számottevő eredményt lehet elérni.

A Qualcomm chipgyártó által finanszírozott tanulmányhoz a tudósok egy összetett szimulációs modellt alkalmaztak. Először három kategóriába sorolták a forgalmat a városiasodás mértéke alapján: az 1. csoportba a városi területek és a több mint 500 ezer lakosú városok osztották be; a 2. csoportba a százezer és 500 ezer fő közötti lélekszámú, túlnyomórészt városi területek kerültek, míg a 3. csoportba a százezer fő alatti kisvárosi és vidéki területek jutottak. A potenciális csatlakoztatott autóalkalmazások lehetőségeit szintén három szinten határozták meg.

  • L1: Olyan alkalmazások, amelyek technikailag és szabályozási szempontból készen állnak a piacra, és könnyen integrálhatók a közlekedési struktúrába.
  • L2: Olyan alkalmazások, amelyeknek még le kell küzdeniük bizonyos technológiai és szabályozási akadályokat, de hozzájárulnak a vezetési folyamat magasabb fokú automatizálásához.
  • L3: Olyan alkalmazások, amelyek még a távolabbi jövőben fognak készen állni, és városi, illetve városközi területek forgalomirányításának célmegoldását fogják jelenteni.

A tanulmányban a nagyvárosi forgalom szimulációjához a kutatók egy L1 szintű alkalmazást, nevezetesen a dinamikus közlekedési lámpákat, és két L2 alkalmazást (dinamikus útvonalválasztás és intelligens közlekedési csomópont) használtak. A vidéki és kisvárosi szimulációkhoz egy L1 alkalmazást (optimális sebesség előírása), és egy L2 alkalmazást, az ún. platooningot, vagyis járműcsoport együttes vezetését vették alapul.

A modellezéshez kétféle információs összeköttetést feltételeztek: a cellás lefedettséget, ami a városi környezetekre jellemző és egy olyat, amiben a jármű-jármű közötti kapcsolatokra kell hagyatkozni (például vidéki utakon és kisebb településeken).

Bár a végeredmény nagyban függ olyan külső paraméterektől, mint a forgalomsűrűség, az alkalmazott megoldások jelentős különbséget mutattak abból a szempontból, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátást lehet megspórolni a különböző környezetekben. A jármű-jármű kapcsolattal megoldott intelligens forgalomvezérlés alig 13 százalékkal csökkenti az emissziót, ami nem túl motiváló ahhoz, hogy komoly összegeket fektessenek bele államok, vagy autógyártók. Elgondolkodtató viszont, hogy az eleve szennyezettebb nagyvárosokban több mint 32 százalékkal sikerült csökkenteni a CO2-t, igaz, a modell erre csak 100 százalékos adatforgalom mellett és csúcsidőn kívül volt képes. De akkor is nagyon sokat számítana, ha a gyakorlatban sikerülne megvalósítani.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS