Aratás előtt a hazai gabonatárolók fele üres

2023. 05. 19., 14:19

Felmérések alapján jelenleg a hazai termelői gabonatárolói kapacitás felében lehet termény. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva nagyon magas, de a nyári aratásból származó terménymennyiség számára biztosan elegendőek a szabad kapacitások. A tavalyi termésből, az elmúlt hónapokban beérkezett importból felhalmozott készletek a feldolgozók számára megfelelő alapanyag-mennyiséget biztosítanak.

Az orosz-ukrán háború és az ukrán gabonaimport miatt feszítetté vált gabonapiaci helyzetben, a nyári aratás közeledtével az Agrárminisztérium fontosnak tartja a szántóföldi növénytermesztés szempontjából központi szerepet játszó exportértékesítési folyamatok áttekintésével és a hazai raktárkapacitásokkal kapcsolatos információk megosztását az ágazattal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével a gazdasági szereplők önkéntes adatszolgáltatása alapján májusban felmérték a termelői tárolókapacitásokat. A becslések szerint a 20-22 millió tonnányi összes hazai raktárkapacitásból 5,6 millió tonnás kapacitással rendelkező körben jeleztek vissza a gazdálkodók, amelynek alapján ebből jelenleg 2,9 millió tonnányi szabad befogadóképességet jeleztek, amely 52 százalékos arányt jelent.

A beérkezett adatok már jelentenek akkora mintát, amely alapján az mondható, hogy Magyarországon nagyjából a raktárkapacitások felében van termény. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez nagyon magas arány, hiszen jellemzően májusban már üresnek kellene lennie a raktáraknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ebből egyrészt az következik, hogy országosan van elegendő tárolókapacitás a nyári aratás során betakarítani tervezett, az előzetesen becsült 7 millió tonnányi termény számára.

Az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt időszak ukrán gabonaimport-dinamikája – kiemelten a kukorica behozatala –, a tavalyi év terméseredményei, valamint az ipari termelés csökkenésére, az eddigi hazai felhasználásra és felhalmozott készletekre vonatkozó nyilatkozatok, piaci információk alapján az országban az ipari feldolgozók számára jelenleg megfelelő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre.

Feldman Zsolt ismertette, hogy 2023 első negyedévében összesen 1,3 millió tonna terményt értékesítettek az exportpiacokon. Január-februárban 896 ezer tonnát, márciusban pedig előzetes becslés alapján mintegy 400 ezer tonnát adtak el. Ebből a mennyiségből a búza közel 600 ezer tonna, a kukorica 365 ezer tonna volt. Árpából mindösszesen 156 ezer tonna, napraforgóból 46 ezer tonna hagyta el az országot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi aszályos év és a külpiaci kereslet változása miatt az export 35 százalékkal az elmúlt öt év átlaga alatt van.

A hazai feldolgozók aratásra tervezett terményfelvásárlását segíti, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően újra elérhető – a kedvezményes finanszírozású MFB Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitelprogram. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS