Sok pizsamát vásároltak a magyarok a koronavírus-járvány idején

2020. 07. 17., 12:15

Megjelent a GLAMI Fashion (Re)search piackutatás-sorozat legújabb felmérése, amely a koronavírus magyar lakosságra gyakorolt hatásával és jövőbeni vásárlási szokásaival foglalkozik. A több mint 250 ismert divatwebáruház kínálatát egyetlen egy online platformon összesítő keresőoldal kérdőíves adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló beszámolója felsorolja az elmúlt hónapok legkelendőbb termékeit és a vásárlás legfontosabb szempontjait.

A felmérés szerint a kormányzati korlátozások utáni első hetekben a divattermékek értékesítése csaknem 50 százalékkal csökkent, azonban, amikor újra elkezdtünk vásárolni, az eladások még a március elején elért értékeket is meghaladták. Az áprilisi adatok még meglepőbbnek bizonyultak ugyanis a húsvétot követő héten az összes eladás majdnem 30 százalékkal növekedett a járvány előtti eladásokhoz képest.
 
Hogyan vásároltunk divatcikkeket az interneten a járvány alatt?

A koronavírus-járvány idején a magyarok 66 százaléka vásárolt ruházati, illetve divatterméket az interneten. A vásárlók 40 százalékának valamilyen konkrét árucikk beszerzése volt a célja (otthoni ruha, gyerek ruha, sportcipő edzéshez), 35 százalék pedig akkor rendelt meg valamit, ha a korábban kinézett árucikket leárazták. A válaszadók 17 százaléka egyszerűen havi rendszerességgel vásárol és ezen a karantén sem változtatott. 

A kutatásból az is kiderül, hogy sokan a nyitvatartási korlátozások miatt döntöttek a hagyományos boltok helyett az internetes vásárlás mellett: a magyarok 13 százaléka a járvány megjelenésekor vásárolt először ruházatot az interneten.  Költések tekintetében a megkérdezettek fele körülbelül ugyanolyan értékben vásárolt divattermékeket az interneten, mint a koronavírus előtti hónapokban, mások a spórolást választották, és szüneteltették a vásárlást (29 százalék), de voltak, akik a járvány alatt többet rendeltek online, mint azelőtt (19 százalék).
 
A hálóruha és a papucs volt a slágertermék

Míg például Görögországban megugrott a sportoláshoz szükséges termékek rendelése, más országok inkább a kényelemre utaztak. A magyar vásárlók úgy tűnik leginkább az otthon (és az alvással) töltött időt próbálták kellemessé tenni, így a pizsamák és hálóruhák eladása 81 százalékkal növekedett. Az emberek hamar rájöttek, mennyire fontos a kényelem a karantén alatt, így a sokan befektettek egy (vagy két) pár benti papucsba, amit jól demonstrál, hogy 71 százalékos ugrással ez a termékkategória érte el a második legnagyobb növekedési rátát. Érdekes, hogy míg a felnőtt ruházat online eladásaira nehéz idők jártak, a gyerek ruházaté nemcsak, hogy nem csökkent, de még növekedett is 23 százalékkal.
 
Hogyan változnak a magyarok vásárlási szokásai a jövőben?

Ez történt tehát mindeddig, de vajon mit terveznek a magyar fogyasztók következő hónapokban? A magyarok 26 százaléka új webáruházakat fedezett fel a járvány alatt és a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben többet szeretne vásárolni az interneten. A fogyasztók 25 százaléka nem tervezi megváltoztatni vásárlási szokásait, és ugyanúgy fog vásárolni, mint eddig. A válaszadók 43 százaléka csökkenteni tervezi a kiadásait, de követni fogja kedvenc márkáinak akciós ajánlatait, 23 százalék korlátozni fogja kiadásait, és csak a legfontosabb cikkeket vásárolja meg a lehető legalacsonyabb áron, 4 százalék pedig nem tervez divatterméket vásárolni az elkövetkezendő hónapokban.
 
Melyek voltak a legfontosabb szempontok a vásárlók számára az online vásárlás során?

A megkérdezettek 47 százaléka számára az ingyenes házhozszállítás és a jó ár-érték arány a legfontosabb tényezők.  Az alacsony ár a válaszadók 33 százalékát, az utánvételes fizetés pedig a megkérdezettek 32 százalékát befolyásolja pozitívan. Lényeges tényezők még a gyors kiszállítás (29 százalék) és a kedvenc márkákra nyújtott kedvezmények is (29 százalék). Úgy tűnik, a magyar fogyasztókat kevésbé befolyásolja, hogy mennyire kommunikál aktívan egy márka a közösségi oldalakon, ezt csupán 5 százalék számára fontos tényező.
 
Impulzívak, vagy inkább racionálisak a divatvásárlási szokásaink?

A magyarok csaknem fele (49 százalék) célzott szándékkal kezd neki a vásárlásnak, de itt-ott a kosarukban landol pár előre nem tervezett termék is, 30 százalék mindig a konkrét megvásárolni kívánt divattermékre szorítkozik, továbbá 16 százalék válaszolta, hogy kifejezetten gyakran vásárol olyan termékeket, amelyeket előre nem tervezett megvenni.
 
Minőség vs. fenntarthatóság

Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt, közülük 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, „fast fashion” divatcikkre. A magyarok 62 százaléka számára fontosabb a termék jó minősége, mint az, hogy a termék fenntartható legyen. Ezzel ellentétben 29 százalék leginkább a fenntarthatóságot preferálja, tehát kész többet áldozni olyan ruhadarabra, amely környezetbarát módon készült.

A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni az újrahasznosított csomagolásért (ebből 23 százalék határozottan hajlik rá). A megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet biológiailag lebontható csomagolásért.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS