A távol-keleti vásárlások megadóztatása új távlatokat nyithat a magyar e-kereskedelem számára

2021. 06. 01., 13:45

Az EU júliusban életbe lépő e-kereskedelmi intézkedéscsomagja miatt a keleti piacterek veszíteni fognak népszerűségükből az uniós piacokon, ami új lehetőségeket teremt az európai országokban működő online vállalatok számára. A Zen.com digitális fizetési platform elemzése szerint az új szabályozásnak köszönhetően az uniós vállalkozások előtt nyitva áll a lehetőség, hogy átvegyék az kínai webáruházak szerepét és növeljék versenyképességüket.

2021. július 1-jétől az Európai Unió tagállamaiban megváltoznak a nemzetközi e-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó áfa-szabályok. Az új rendelet eltörli azt a jelenlegi előírást, miszerint az EU-n kívülről érkező áruk 22 euróig vám- és áfa-mentesek, míg a 22 és 150 euró közötti árucikkek vámmentesek, de áfa-kötelesek.

A nemrégiben indult Zen.com európai fizetési platform szerint az új szabályozás új lehetőségeket nemzetközi értékesítést végző magyar internetes vállalkozások elsősorban speciális hozzáadott értékű szolgáltatásokkal tölthetik be az ázsiai piacterek után maradó űrt és tehetik vonzóbbá magukat a hazai és más EU-tagállamok fogyasztói számára.
 
Kína kiemelkedő szerepe a magyar e-kereskedelemben
 
A határokon átnyúló globális e-kereskedelem tavaly minden korábbi várakozást felülmúlva 82 százalékkal nőtt: 45,9 millió német, 26,2 millió spanyol, 18 millió lengyel és összesen 220 millió európai vásárolt külföldi webáruházakban. Ezzel párhuzamosan az online vásárlások és a vásárlók száma Magyarországon is évről-évre növekszik: a felnőtt lakosság 3,3 millió tagja vásárol rendszeresen online, valamint több mint 2 millióra tehető azoknak fogyasztóknak a száma, akik külföldről is szoktak rendelni. A nemzetközi vásárlások célországainak tekintetében a magyar piacon Kína kiemelkedő szerepet játszik: az online megrendelt áruforgalom 61 százaléka távol-keleti országokból származik, míg például a Németországból megrendelt termékek a teljes mennyiségnek csak 8 százalékát, az Egyesült Királyságból származó megrendelések pedig csak 5 százalékát teszik ki. Kínából 2019-ben 8,5 milliárd dollár értékű import áru érkezett Magyarországra – az internetezők jellemzően mobiltelefonokat, kiegészítőket, valamint olcsó apróságokat vásároltak.
 
Hogyan vehetik át a magyar webáruházak a kínai piacterek szerepét?
 
A távol-keleti piacterek várható háttérbeszorulásával a magyar vállalkozások számára is nyitva áll a lehetőség, hogy átvegyék szerepüket és növeljék versenyképességüket mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, ehhez azonban fontos látni, hogy a potenciális vásárlók ma már a piacon található ajánlatokat nem csak az árak és a teljes költségek alapján, hanem a webáruház által kínált szolgáltatáscsomag összértéke szempontjából hasonlítják összes.

Ennek megfelelően – a Zen.com márciusban megjelent „Kényelmes hódítók" című jelentése szerint – a következő években az olyan magas hozzáadott értékű különszolgáltatások, mint a hűségprogramok és a visszatérítési kedvezmények válhatnak az e-kereskedelem legfontosabb ösztönzőjévé. Az új típusú e-fogyasztók számára a sebesség és a kényelem minden eddiginél fontosabbá válik. Mindez a magyar fogyasztók vásárlási döntéseiben is megmutatkozik, mivel bizonyos hátrányok elfogadhatóak számukra (pl. a hosszú szállítási határidők Kínából), ha egyéb előnyök a teljes tranzakciót megfelelő értékűvé teszik számunkra.
 
„Az európai fogyasztók fele számára a szállítási idő az egyik legfontosabb tényező, 3-5 nap a maximum, amelyet még elfogadhatónak tartanak. A nemzetközi vásárlók számára azonban rendkívül fontos, hogy további kényelmi szolgáltatásokat kínáljanak a webáruházban, például, hogy a vásárlási tranzakció teljes végösszegét, vagy az esetleges további költségeket helyi pénznemben tüntessék fel. A megbízható fizetési mód elérhetősége szintén alapvető jelentőségű: az európai fogyasztók negyede azért vásárol online, mert aggodalmai vannak a fizetési tranzakciók biztonsága kapcsán” – magyarázza Dawid Rożek, a Zen.com európai fizetési kaput kínáló fintech vezérigazgatója.
 
A Zen.com jelentése szerint a Magyarországon működő nemzetközi internetes értékesítést végző vállalatok (a becslések szerint jelenleg 10-15 ezer magyar e-üzlet működik) a speciális hozzáadott értékű szolgáltatásokkal tehetik magukat vonzóbbá és szerezhetnek új ügyfeleket akár belföldön, akár az EU más piacain.

A hűségprogramok és kedvezmények mellett a gyári garancia webáruház által történő meghosszabbítása is támogathatja az ügyfélhűség kialakítását, aminek különösen az olyan érzékeny elektronikus eszközök esetében van jelentősége, mint a számítógépek, táblagépek, okostelefonok, amelyek közül Európában minden negyedik fogyasztó vásárol háromhavonta egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS