Védjegyek a metaverzumban

2022. 08. 18., 13:27

„Könnyen előfordulhat, hogy a való életben megjelenő márkanevünket engedélyünk nélkül, de teljesen jogszerűen használják majd mások a metaverzumban a termékeink/szolgáltatásaink digitális megfelelőin.”

1996. júniusában, a Szomszédok című legendás sorozat 239. részében Vágási Feri elhatározta, hogy „beszáll az internetbe”. Szavait manapság mémek ezrei örökítik meg. Ám ha a szavak mögé pillantunk, e szállóige rámutat a technológiai fejlődés őrületes ütemére az elmúlt 25 év alatt. Mára az internet mindennapi életünk szerves részévé vált, és a fejlődés egy új mérföldköveként elkezdte szárnyait bontogatni a metaverzum. Ezt sok ember hasonló szkepticizmussal figyel, mint Vágási Feri idejében az internetet. De mi is az a metaverzum, és hogy jön egyáltalán képbe a védjegyjog?

Mi az a metaverzum?

A Cambridge Online Szótár találó definíciója szerint a metaverzum „egy virtuális világ, ahol az emberek avatárként lépnek kapcsolatba egymással egy háromdimenziós térben, amely utánozza a valóságot”. Csakúgy, mint a való világban, a felhasználónak a metaverzumban is lehetnek értéktárgyai, avatarját (digitális önmagát) különböző ruhákba öltöztetheti, és természetesen ingatlanokat is vehet, ahol digitális vállalkozásba kezdhet. A tulajdonjogot szintén digitálisan, a blokklánctechnológián alapuló NFT-k („nem helyettesíthető token”) útján lehet igazolni. És bár a tranzakciók nagy része virtuális valutákon keresztül történik, mindennek valós pénzben is kifejezhető, egyre nagyobb értéke van, melyre az utóbbi időben több híres cégcsoport is elkezdett felfigyelni.

A metaverzumban immár a való életből ismert márkás ruhákat, ékszereket vehetünk, hogy azokban aztán meglátogassunk egy koncertet, vagy éppen nyaralni induljunk egy híres hotellánc virtuális megfelelőjébe. Ennek a folyamatnak természetes velejárójaként a metaverzumban is elkezdtek megjelenni a való világ ismert márkáinak digitális hamisítványai. Mit tehetnek ez ellen az „eredeti” márkanevek tulajdonosai? Lehet-e védjegyekkel védeni egy márkás terméket a metaverzumban?

A virtuális termékek és szolgáltatások besorolása a védjegyjogban

Természetesen a digitális termékeket és szolgáltatásokat is lehet védjegyekkel oltalmazni, melyek a metaverzumban is kizárólagos jogokat biztosítanak az adott márkanév használatára a védjegy jogosultjának – magyarázza Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A védjegy oltalmának terjedelmét az árujegyzéke határozza meg, amely nem más, mint azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyek tekintetében a védjegyoltalom érvényes. Ha például egy márkanevet valaki motorkerékpárok tekintetében regisztrál, attól még fehérneműk tekintetében más (főszabályként) jogszerűen használhatja ugyanazt a márkanevet.

Az áruk és szolgáltatások különböző „osztályokba” vannak sorolva az ezt szabályozó nemzetközi szerződés, a Nizzai Megállapodás szerint. A megfelelő védjegyoltalom eléréséhez tehát elengedhetetlen a védjegy által lefedett áruk és szolgáltatások helyes feltüntetése és osztályokba sorolása, amihez meg kell érteni, hogy mi is a metaverzumban megjelenő digitális termék/szolgáltatás legfőbb jellemzője.

A védjegyek áruit és szolgáltatásait osztályokba soroló Nizzai Megállapodás jelenlegi verziója szerint a felhasználó elektronikus eszközére letölthető fájlként megjelenő digitális áruk a 9. osztályba tartoznak, míg a nem letölthető elektronikus termékek valójában nem termékek, hanem a 41. osztályba eső szolgáltatások. Mivel a metaverzumban megjelenő termékek általában ilyen, saját számítógépre/adathordozóra letölthető, vagy kizárólag az online térben megjelenő, nem letölthető digitális áruk formáját öltik, ezért elengedhetetlen, hogy a védjegy oltalma kiterjedjen a 9. és 41. osztályra is ahhoz, hogy a márkanév a metaverzumban is megfelelő oltalmat élvezzen.

„Így, ha a való életben valakinek a 25. osztályba eső „sapka” árukra terjed ki a védjegyoltalma, az nem biztos, hogy meg tudja akadályozni, hogy márkanevét a metaverzumban az avatarokat öltöztető digitális sapkákon használják, melyek megjelenési formájuktól függően (letölthető vagy kizárólag on-line megjelenő) a 9. vagy 41. osztályba esnek” – ismerteti a Schönherr szakértője.

Követi a jog a technikát?

A technikai fejlődéshez időközben a védjegyhivatalok is elkezdtek alkalmazkodni. A védjegyet ugyanis csak akkor lajstromozzák, ha az árujegyzék kellően pontosan meghatározott. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának kézikönyve már tartalmaz olyan, előre meghatározott megfogalmazást az árujegyzékhez, amely kifejezetten virtuális árukhoz használható, és amelyet a hivatal is elfogad a védjegybejelentés során, lásd:

– „Letölthető virtuális áruk, nevezetesen számítógépes programok, amelyek a következőket tartalmazzák: {jelleg, típus, pl. ruházati cikkek} online virtuális világokban való használatra” a 9. osztályban.

– „Szórakoztatási szolgáltatások, nevezetesen online, nem letölthető virtuális {pl. ruházat, háziállatok, bútorok stb.} szórakoztatási céllal létrehozott virtuális környezetekben való használatra” a 41. osztályban.

A közelmúltban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is kiadott egy rövid közleményt, mely szerint a digitális áruk a 9. osztályba tartoznak, de azok jellemzőit pontosan meg kell határozni, pl. „letölthető digitális áruk, nevezetesen digitális ruházati cikkek”. A hivatal azt is egyértelművé tette, hogy az NFT („non-fungible token”) megnevezés önmagában nem elég pontos védjegybejelentés céljára, meg kell jelölni, hogy az NFT milyen digitális áru azonosítását szolgálja.

Mit hoz a jövő?

Nem is olyan régen egy „letölthető digitális áruk, nevezetesen virtuális világokban használható cipők” árujegyzékkel bejelentett védjegy teljesen szürreálisnak hatott volna. Ám manapság ilyen védjegybejelentésekre nagyon is valós, sőt egyre növekvő igény mutatkozik. E nélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a való életben megjelenő márkanevünket engedélyünk nélkül is, teljesen jogszerűen használják majd mások a metaverzumban a termékeink/szolgáltatásaink digitális megfelelőin.

„A megfelelő védjegyoltalomhoz továbbra is elengedhetetlen az adott vállalkozás által kínált áruk és szolgáltatások körének beazonosítása, és azok helyes osztályozása, valamint az árujegyzék kellően pontos megfogalmazása a védjegyhez kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében” – összegez Kovács Márk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS