Változnak a dohánytermékek kereskedelmi szabályai

2020. 02. 29., 09:30

Március 1-jétől változnak az egyes dohánygyártmányokra és azok kereskedelmére vonatkozó szabályok. Új termékkategóriák válnak adókötelessé, ezek gyártása, importja, tagállami beszállítása, kis- és nagykereskedelme is engedélyköteles lesz. A legfontosabb változásokat a NAV összegezte.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvény alapján a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény, és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény is módosulni fog.

A jövedéki termékek körének bővülése

A 2020. március 1-jén érvénybe lépő legfontosabb változás, hogy adókötelessé válnak a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, az új dohánytermék-kategóriák és a nikotintartalmú töltőfolyadék mellett 

  • a füst nélküli dohánytermékek (olyan dohánytermék, aminek a felhasználása nem jár égési folyamattal, beleértve a rágódohányt, a tüsszentésre szolgáló dohányterméket és a szájon át fogyasztott dohányterméket),
  • a nikotinmentes töltőfolyadékok (dohányzást imitáló elektronikus eszköz – elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé – utántöltésére szolgáló, vagy használatát lehetővé tevő nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály, ideértve a nikotinmentes folyadékot tartalmazó egyszer használatos, nem utántölthető tartályt is) és
  • a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek (olyan, dohányt nem, de nikotint tartalmazó, gyógyszernek, elektronikus cigarettának, utántöltő flakonnak vagy patronnak nem minősülő termék, aminek hatóanyaga szájon át, nyálkahártyán keresztül jut be az emberi szervezetbe).

Annak ellenére, hogy a szájon át fogyasztott dohánytermékek március 1-jétől jövedéki termékké válnak, a termékkör forgalomba hozatala az Európai Unióban továbbra is tilos. (Szájon át fogyasztott dohánytermék a belélegzésre vagy rágásra szánt dohánytermékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e formák bármely kombinációja révén előállított dohánytermék. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogalmat azzal pontosítja, hogy különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban kiszerelt dohánytermékek tartoznak ide.)

A jövedéki adó mértéke az új termékkörökben

Az új típusú dohánygyártmányok jövedéki adómértéke:

  • füst nélküli dohánytermék: 19 160 forint/kilogramm,
  • töltőfolyadékok (nikotintartalomtól függetlenül): 20 forint/milliliter,
  • dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre: 19 160 forint/kilogramm.

Az áfa mértéke ezeknél a termékeknél is az általános.

Engedély, nyilvántartás, szállítás, értékesítés

Március 1-jétől a jövedéki termékké váló valamennyi új dohánygyártmány

  • gyártásához, importálásához, tagállami beszállításához, nagykereskedelméhez jövedéki típusú engedély szükséges,
  • csak a megfelelő szállítási okmánnyal szállítható,
  • kiskereskedelmi értékesítéséhez koncessziós jogosultság, valamint dohánytermék-kiskereskedelmi engedély szükséges,
  • internetes értékesítése (távértékesítése) tilos, illetve
  • különböző nyilvántartási, adatszolgáltatási és biztosítéknyújtási kötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk.

Dohánytermék-kiskereskedőket érintő rendelkezés, hogy az eddigiek mellett a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák nagykereskedelme is kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátón keresztül történhet. A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek, és a töltőfolyadékok nagykereskedelme kapcsán nincs ilyen korlátozó rendelkezés, azonban ezek a termékek is kizárólag dohányboltban értékesíthetők.

Az engedélyezéssel és biztosítéknyújtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók elérhetők az alábbi információs füzetekben:

A már beszerzett készletek

  • Aki a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, a jövedéki körbe vont dohánytermék-készletek további sorsát a következők szerint rendezheti:
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek 2020. március 10-ig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék mennyiségéről (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 42-es jogcím kiválasztásával).
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedők a 2020. február 29-én készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadékot 2020. április 30-ig értékesíthetik jövedéki engedélyes kereskedőnek, dohánytermék-kiskereskedőnek, büntetés-végrehajtási intézeteknek,illetve nemzetközi közforgalmú repülőtéren működő kiskereskedőnek.
  • A nikotinmentes töltőfolyadékkal kereskedőknek a 2020. május 1-jén még készleten lévő nikotinmentes töltőfolyadék megsemmisítéséről legkésőbb 2020. május 5-ig kell bejelentést tennie a NAV-hoz (a NAV_J42-es nyomtatványon, a 43-as jogcím kiválasztásával).
  • A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyeseken kívül mindazok, akik a módosulások hatálybalépését megelőző napon, azaz 2019. december 14-én jogszerűen forgalmaztak utántöltő flakont, patront, nikotinmentes utántöltő flakont, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket, valamint az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeit, de a változásokat követően erre a már nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket 2020. április 13-ig tovább forgalmazhatják azzal, hogy új termékeket már nem szerezhetnek be.

Szabadforgalomba bocsátás

További fontos változás, hogy ezeket a termékeket 2020. július 1-jétől kizárólag zárjeggyel lehet szabadforgalomba bocsátani, így akkortól

  • árbejelentési és közzétételi kötelezettség is kapcsolódik hozzájuk, valamint
  • az áfafizetés – a többi dohánytermékhez hasonlóan – egyfázisú lesz, tehát a jövedéki adó megfizetésével egyidejűleg történik.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS