Uniós áfareform: változnak a vevői készlet egyszerűsítés szabályai

2019. 12. 04., 14:01

Fontos és jelentős változások jönnek európai uniós szinten a vevői készletekkel kapcsolatban. Több egyszerűsítés is lesz, ezeknek azonban szigorúbb adminisztráció a velejárója – hvja fel a figyelmet a Deloitte.

A nemzetközi termékkereskedelem velejárója, hogy egy társaságnak a helyi szabályok függvényében valamennyi, beszerzéssel vagy értékesítéssel érintett államban keletkezhet áfakötelezettsége. A külföldön teljesítendő áfabevallás és fizetés kötelezettsége tipikusan akkor merül fel, ha a terméket először külföldi raktárban tárolják, majd később kerül értékesítésre.

Számos olyan speciális áfaszabály van azonban, melyek nemzetközi termékügyletekre alkalmazandók, és ezek segítségével adott esetben csökkenthetők a vállalkozás oldalán felmerülő adminisztratív és adóterhek is. A külföldön, de másik EU-tagállamban, adott vevő kiszolgálására fenntartott raktár esetében a vevői készlet-szabályok segíthetnek abban, hogy elkerülhető legyen az áfaregisztráció abban a tagállamban, ahova áruszállítás történik.

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítésre Magyarországon jelenleg is lehetőség van, 2020 január 1-jétől azonban minden EU tagállam számára kötelező lesz az alkalmazása egységes feltételek mellett – a magyar szabályok is módosulni fognak a tagállamok közötti összhang megteremtése érdekében.

Az egyik legfontosabb változás miatt többé nem lesz az egyszerűsítés alkalmazásának kimondott feltétele, hogy a raktárat a vevői készlet útján terméket beszerző fél tulajdonolja vagy bérelje. A módosítás várhatóan kiszélesíti a vevői készlet alkalmazását Magyarországon, figyelemmel arra, az eddigi konszignációs raktárak (melyek jellemzően az eladó irányítása alatt állnak és annak oldalán áfa kötelezettségeket keletkeztetnek) a működés feltételeinek részletes vizsgálatával akár átalakíthatók lesznek vevői készletté.

Szintén jelentős változás, hogy míg a jelenlegi szabályozás a Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés teljesítési időpontját a fizikai kitároláshoz köti, az új szabályok alapján a termék feletti tulajdonosként történő rendelkezési jog átszállása lesz releváns. „Míg a fizikai kitárolás objektív, az adóalanyok által a szerződéses feltételek útján nem befolyásolható időpont, a rendelkezési jog átszállásának időpontja szabadabban alakítható lehet, így lehetővé válhat a vevői készlet rugalmasabb alkalmazása” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A rugalmasabb alkalmazáshoz azonban szigorúbb adminisztratív és jelentési kötelezettségek társulnak. A módosítás meghatározza a vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás kötelező tartamát mindkét fél részére. „Ezen kívül a termék továbbítását, értékesítését, valamint az értékesítés körülményeiben bekövetkezett egyes változásokat is kötelező lesz mind az Összesítő Nyilatkozatban, mind pedig a vevői készlet nyilvántartásban megjeleníteni, ami kiemelt figyelmet igényel majd az átállás ideje alatt” – tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS