Transzferár-nyilvántartás: módosult a rendelet, változtak az adózók kötelezettségei

2023. 01. 11., 19:21

2022. december 28-án kihirdették a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) módosítását, amely több lényeges változást is hoz az érintett adózók kötelezettségeit illetően. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

A transzferár-nyilvántartásra vonatkozó módosítások

A módosítások érintik a nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentességet biztosító ötvenmillió forintos értékhatárt, így a 2022-ben kezdődő adóévtől a szokásos piaci áron százmillió forintot nem meghaladó kapcsolt vállalati ügyletek élveznek mentességet.

A Rendelet módosításának keretében több, jogértelmezést segítő pontosítást is eszközölt a jogalkotó. Egyrészről kibővítette a funkcionális profilokhoz, illetve a gazdasági elemzések során alkalmazható pénzügyi mutatószámokhoz kapcsolódó fogalmak körét. Másrészről pedig módosította a transzferár-nyilvántartás szerkezeti felépítésének fogalomrendszerét is. A korábbiakban adóévenként a fődokumentum és a helyi dokumentum együttesen minősült egy nyilvántartásnak. A 2023-ban kezdődő adóévtől azonban külön nyilvántartásnak minősül a fődokumentum és a helyi dokumentum, amelyből az utóbbit ügyletenként vagy összevont ügyletenként kell elkészíteni. Ennek a módosításnak azért van jelentősége, mivel így a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megszegésére vonatkozó mulasztási bírság adóévenként többször is kiszabható szemben az eddigi egyszeri kiszabáshoz képest. Ez a módosítás összecseng az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény mulasztási bírságra vonatkozó részének korábbi, 2022-es módosításával is. Ennek értelmében az addigi, nyilvántartásonkénti kétmillió forintig terjedő mulasztási bírságról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig az addigi, nyilvántartásonkénti négymillió forintig terjedő mulasztási bírságról tízmillió forintra emelkedett a bírság mértéke. A fentiekre tekintettel fontos kiemelni tehát, hogy összességében lényegesen emelkedik a mulasztási bírságra vonatkozó megfontolások jelentősége.

A helyi dokumentum kapcsán a módosítás kiemeli, hogy a helyi dokumentum egy adózószintű közös részből, valamint az érintett kapcsolt vállalati ügyletet lefedő ügyleti szintű részből áll. Az adózószintű közös részt a Rendelet módosításai értelmében adóévente csak egyszer kell elkészíteni, a korábbiakhoz képest változatlan információtartalommal. A helyi dokumentum ügyleti szintű részének vonatkozásában azonban két változást is fontos kiemelni. Egyrészt a jogalkotó az adott kapcsolt vállalati ügylet éves beszámolóhoz köthetősége kapcsán részletesebb információközlést (pl. főkönyvi számlák, költséghely, költségviselő stb.) követel meg. Továbbá kiegészül az összevonhatóságra vonatkozó eddigi szabályrendszer is, amelynek legjelentősebb része, hogy a beszerzés és a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítése, valamint a ráfordításokat érintő ügyletek és az elsősorban bevételeket érintő ügyletek nem vonhatóak össze. Ezek a módosítások a 2023-ban kezdődő adóévtől lesznek alkalmazandók.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2022-es módosítása alapján az eddigi, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási (transzferár-nyilvántartási) kötelezettség mellett egy új, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az adózókat, amelyet az éves társasági adóbevallás részeként kell teljesíteniük. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a Rendelet módosításai tartalmazzák. 

A Rendelet meghatározza az adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek körét, amelyek három kategóriába sorolhatók:

1. Az adatszolgáltatás alól mentesülő ügyletek:

  • a szokásos piaci áron százmillió forintot nem meghaladó ügyletek;
  • a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletek;
  • hatósági ár alkalmazásával megvalósuló ügyletek.

2. A korlátozott adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek:

  • a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján megvalósuló ügyletek;
  • változatlan összegben, illetve értékben történő, független féltől származó költségek átterhelése;
  • ingyenes pénzeszközátadás és átvétel.

3. A teljeskörű adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek:

  • minden olyan ügylet, amely a fenti, korlátozott vagy teljes mentességet élvező ügyletek közé nem tartozik, beleértve ezzel azon ügyleteket is, melyekre szokásos piaci ár megállapításával összefüggő hatósági eljárás keretében arra vonatkozó határozatot (APA határozat) adtak ki.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elsőként a 2022. december 31-ét követően beadott társasági adóbevallás esetén teljesítendő. Fontos megjegyezni, hogy a 2022-ben végződő adóévre vonatkozóan a változatlan összegben, illetve értékben történő, független féltől származó költségek átterhelésére még nem kell adatszolgáltatást teljesíteni.

Az adatszolgáltatás ügyletenként vagy adott esetben összevont ügyletenként az alábbiakat tartalmazza:

  1. Az adott kapcsolt vállalati ügylet típusának megnevezése, amely kiválasztható egy 52 pontból álló, előre meghatározott listából vagy kategorizálható egyéb ügyletként.
  2. Az 1-es pontban kiválasztott típus alapján bizonyos ügyletek esetén a legjellemzőbb TEÁOR kód megadása. 
  3. Az adott kapcsolt vállalati ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások adószáma, illetve adóügyi illetősége.
  4. Az adott kapcsolt vállalati ügylet forintban meghatározott, tárgyévben elszámolt nettó értéke kapcsolt felenként. 
  5. Az adott kapcsolt vállalati ügylet vonatkozásában eszközölt társasági adóalap-korrekció előjelhelyes összege kapcsolt felenként.
  6. Az adott kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci árának megállapításához választott módszer.
  7. Az adott kapcsolt vállalati ügylet típusától és/vagy annak szokásos piaci árának megállapításához választott módszertől függően bizonyos esetekben további ügyletspecifikus információk megadása (pl. jövedelmezőségi mutató stb.).
  8. Bizonyos ügyletek esetén a tesztelt félnek választott vállalat által alkalmazott számviteli sztenderd megnevezését egy előre definiált lista alapján.
  9. Az adott kapcsolt vállalati ügylet esetében meghatározott szokásos piaci ár értékét vagy tartományát az ügyletre jellemző egységben kifejezve (pl. jövedelmezőségi mutató).
  10. Az adott kapcsolt vállalati ügylet esetében adóalap-módosításokkal együtt számított ténylegesen elért ellenérték az ügyletre jellemző egységben kifejezve (pl. jövedelmezőségi mutató).

Korlátozott adatszolgáltatás esetén az adózóknak a tartalmi elemeket összefoglaló fenti lista 1. pontjától 5. pontjáig terjedő információkat kell jelenteni. Teljes adatszolgás esetén pedig az adott kapcsolt vállalati ügylet sajátosságainak figyelembevétele mellett minden adatszolgáltatási követelménynek eleget kell tenniük az adózóknak.

A hírlevelünkben összefoglalt változások jelentősen befolyásolhatják a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó megfontolásokat és a nyilvántartás elkészítésének időbeli ütemezését, így javasolt a lehetséges cég- vagy ügyletspecifikus következmények mielőbbi feltérképezése és adott esetben a belső vállalatirányítási folyamatok felülvizsgálata.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS