Segítség a vállalkozásoknak a veszélyhelyzet alatt: a reorganizációs eljárás

2021. 05. 19., 10:45

A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a magyar kormány megannyi rendkívüli intézkedést vezetett be, melynek következtében számos szolgáltatás szünetelt, rengeteg üzlet bezárt és az utazás továbbra is csak korlátozott keretek között lehetséges. Az e korlátozásokkal érintett vállalkozások hatalmas veszteséget szenvedtek el, ami akár a fizetésképtelenségüket is eredményezheti.

Segítség a vállalkozásoknak a veszélyhelyzet alatt: a reorganizációs eljárás

A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a magyar kormány megannyi rendkívüli intézkedést vezetett be, melynek következtében számos szolgáltatás szünetelt, rengeteg üzlet bezárt és az utazás továbbra is csak korlátozott keretek között lehetséges. Az e korlátozásokkal érintett vállalkozások hatalmas veszteséget szenvedtek el, ami akár a fizetésképtelenségüket is eredményezheti.

Egy új eljárás

Erre válaszul a közelmúltban a magyar kormány egy olyan rendkívüli reorganizációs eljárást vezetett be, amelynek célja e vállalkozások vagyoni, pénzügyi és fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésük biztosítása. Ez az eljárás nem a szerkezetátalakítási irányelv régóta várt átültetése a magyar jogba, hanem egy új, rendkívüli eljárás, amelyet a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások 2021. május 23-ig kezdeményezhetnek (ez a határidő a veszélyhelyzet végéig meghosszabbítható a Kormány döntése alapján).

Ki veheti igénybe?

„Reorganizációs eljárást magyarországi székhelyű, fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások kezdeményezhetnek. A vállalkozás dönthet arról, hogy mely hitelezőit kívánja az eljárásba bevonni” – ismerteti dr. Palguta Virág, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde. Az eljárás nem nyilvános, és a Cégközlönyben nem kerül közzétételre; kivéve, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy nyilvános eljárást kezdeményez – ebben az esetben valamennyi hitelező részt vesz az eljárásban. A lejárt tartozások hitelezőit az eljárásba be kell vonni. Az eljárás során a társaság olyan szerződéses partnerei, amelyekkel a vállalkozás tartós jogviszonyban áll, és amelyek a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést vagy szolgáltatást nyújtanak, nem mondhatják fel szerződésüket azon az alapon, hogy a vállalkozással szemben reorganizációs eljárás indult. E védelem feltétele, hogy a vállalkozás nyilatkozatban kijelenti a szerződéses partner számára, hogy képes a termék vagy a szolgáltatás ellenértékének megtérítésére.

Kötelező az állami részvétel

Az eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező, amely csak egy meghatározott magyar szervezet lehet (a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság). Amennyiben speciális iparági tapasztalat vagy szakismeret szükséges, a reorganizációs szakértő felszámoló szervezeteket is bevonhat az eljárásba. A reorganizációs szakértő megvizsgálja a vállalkozás reorganizációs eljárás iránti kérelmét, és ha azt állapítja meg, hogy a társaság alkalmas az eljárás lefolytatására, a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el (amely további 60 nappal meghosszabbítható). A moratórium csak az eljárásban részt vevő hitelezőkre terjed ki.

A cél a megállapodás

„A reorganizációs eljárás célja, hogy a vállalkozás és a hitelezők megállapodjanak egy reorganizációs tervben. A reorganizációs terv bármilyen intézkedést tartalmazhat, például a vállalkozás működésének átszervezését, a vállalkozás tulajdonosi szerkezetének megváltoztatását, fizetési kedvezmény nyújtását vagy követelésről történő részbeni lemondást” - magyarázza a Schönherr szakértője.

Nem nyilvános reorganizációs eljárás esetén a reorganizációs terv elfogadásához valamennyi eljárásba bevont hitelező jóváhagyása szükséges. A vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott tervet a reorganizációs szakértő véleményével együtt benyújtja a bíróságnak. Amennyiben a reorganizációs szakértő megállapítja, hogy a reorganizációs terv alkalmas a vállalkozás fizetőképességének és működésének helyreállítására, és megfelel a jogszabályoknak, akkor a bíróság jóváhagyja a tervet és az eljárást befejezi. Az elfogadott reorganizációs terv csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akik részt vettek az eljárásban.

Nyilvános reorganizációs eljárásban a csődtörvény csődeljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni néhány eltéréssel. Hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor, és a reorganizációs terv jóváhagyásához a hitelezők 60%-ának szavazata szükséges, azzal, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

Amennyiben a bíróság nem hagyja jóvá a reorganizációs tervet, nem indul automatikusan felszámolási eljárás a vállalkozással szemben. A hitelező azonban azonnal (azaz a csődtörvény szerinti fizetési felszólítás igazolása nélkül) kezdeményezheti a vállalkozás felszámolását, amely az általános szabályokhoz képest könnyítést jelent a hitelező számára.

Az új jogintézmény szabályai

A reorganizációs terv tartozáselismerésnek minősül a reorganizációs terv elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott követelések tekintetében. Ezen felül, amennyiben a vállalkozás nem valósítja meg a reorganizációs tervben foglaltakat, a reorganizációs terv közvetlenül végrehajtható.

Korábban a magyar jogban csupán egy jogi eszköz, a csődeljárás állt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások rendelkezésére, hogy adósságaikat a hitelezőikkel megpróbálják rendezni. „A csődeljárások azonban rugalmatlanok és a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások számára kockázatosak, így a reorganizációs eljárás hiánypótló lehet a magyar jogi környezetben, és hatékony segítséget nyújthat a COVID-19 járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak, hogy fizetőképességük helyreálljon, működésük megmaradjon” – foglalja össze dr. Palguta Virág.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS