Nyereményjáték keretében adná el az ingatlanát? Csak óvatosan!

Nyereményjáték keretében adná el az ingatlanát? Csak óvatosan!
2023. 02. 14., 15:37

Az ingatlanpiac megtorpanása ismét felszínre hozta a kreatív értékesítési módszereket. Szervezhet-e egy eladó nyereményjátéknak tűnő akciót, sorsolást vagy más játékot egy nyaraló vagy lakás értékesítése céljából? A kérdésre válaszol és a buktatókat bemutatja: dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Az ingatlan-nyereményjáték

A közelmúltban több példa volt arra, hogy nyereményjáték, ajándéksorsolás formájában igyekezett a tulajdonos hozzájutni a vételárhoz az eredetileg adásvételre szánt ingatlana tekintetében. Legtöbb esetben valamilyen termék (pl. fotóalbumot tartalmazó e-könyv) vagy szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként került feltüntetésre a részvételi díj, amely részvételi díjak összességükben valójában az ingatlan vételárát és az adókat-költségeket hivatottak fedezni az ajándéksorsolás szervezője, vagyis az ingatlan eladója számára. Az összeget megfizető résztvevők közül kerül kisorsolásra a nyertes, aki az ingatlan újdonsült tulajdonosa lehet. Mielőtt felbátorodnánk és nyereményjáték keretein belül igyekeznénk túladni ingatlanunkon, vizsgáljuk meg közelebbről, hogy miről is van szó és milyen szabályoknak kell megfelelni.

Mit mond a jogszabály?  

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) szerint szerencsejátéknak minősül minden olyan játék, amelyben a játékon részt vevő
(a) pénz befizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében,
(b) meghatározott feltételek fennállása esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre (ide sorolható az ingatlanvagyon megszerzése is) válik jogosulttá,
(c) mely során a nyerés lehetősége elsősorban nem teljesítmény függvénye, hanem a véletlentől függ.

„Álláspontunk szerint a fentiekben ismertetett jelenség a szerencsejáték mindhárom fogalmi elemének megfelel, mivel kifejezetten azért történik maga a sorsolás, valamint a kapcsolódó termék értékesítése, hogy a nyeremény gazdára találjon” – mondja el dr. Szabó Gergely Gábor. Azaz a fentebb ismertetett ingatlan-nyereményjáték szervezése engedélyköteles szerencsejáték, amelyre engedélyt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bocsáthat ki.

Ugyanakkor az Szjtv. 2023 előtt lehetővé tette, hogy a szervező csupán bejelentés mellett végezzen ajándéksorsolást bizonyos feltételek mellett és feltehetően pár esetben erre alapozhatta a stratégiáját a szervező. Fontos azonban, hogy az ajándéksorsolás törvényi kategóriája 2022. december 31-gyel megszűnt.

Továbbá ajándéksorsolást olyan személy végezhetett, aki saját nevében rendszeresen áruk-szolgáltatások értékesítését végzi és az ajándéksorsolás vásárlással, szolgáltatás igénybevételével van összekötve. A fent ismertettet jelenség lényegi célja nem valamely az ingatlantól különböző kereskedelmi termék vagy szolgáltatás értékesítése-megvásárlása, hanem egy ingatlan értékesítése, illetve megszerzése. „Ezért a fentiek szerinti ingatlan-nyereményjáték álláspontunk szerint nem felel meg az ajándéksorsolás feltételeinek, így 2023 előtt sem volt szabályos.”

Mik lehetnek a következmények?

A szerencsejáték-szervezéshez szükséges engedéllyel kapcsolatban rendkívül fontos kiemelni, hogy az Szjtv. előírásai alapján engedélyt kizárólag a 100 százalékban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet vagy koncessziós pályázat nyertese által létrehozott koncessziós társaság kaphat.

„A játék a fent kifejtettek alapján tehát olyan szerencsejátéknak minősül, amelynek szervezésére az ilyen promóciókat szervező tulajdonosoknak egyértelműen nincsen lehetősége, ezért nem is javasoljuk azt, hogy így próbálja valaki eladni az ingatlanát” – javasolja az ügyvéd. 

Érdemes észben tartani, hogy aki engedély nélkül végez szerencsejáték szervezési tevékenységet, az az Szjtv. értelmében 500 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságra számíthat, továbbá bizonyos feltételek megvalósulása esetén büntetőjogi következményekkel is számolhat.

Ami pedig az ingatlan fentiek szerinti szerencsejátékon való megszerzésére irányuló szerződést illeti, az feltehetően vagy színlelt szerződés, vagy tilos szerződésként semmis lesz. Az így szerzett ingatlan új tulajdonosa tehát minimum jelentős többletköltséggel számolhat, rosszabb esetben pedig az egész jogügylet érvénytelenségét kockáztatja. A nyereményjáték résztvevői pedig nem biztos, hogy visszakapják a pénzüket.   

„Néha a legjobbnak tűnő ötletekről derül ki megfelelő körültekintés hiányában, hogy hatalmas kockázatokkal járnak. Az ingatlan nyereményjáték keretében való értékesítése pedig egyértelműen nem szabályos, bármilyen jó ötletnek is tűnhet” – összegez dr. Szabó Gergely Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS