Mikor lehetséges a hétvégi munkavégzés?

2021. 05. 05., 11:00

Magyarországon a legelterjedtebb munkarend továbbra is a hétfőtől péntekig terjedő munkanapokon való munkavégzés. Azonban számos esetben előfordul az is, hogy a dolgozóknak hétvégén kell munkát végezniük. Milyen feltételekkel lehetséges a hétvégi munkavégzés? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkaidő beosztása

Az általános szabályok szerint a munkaidő beosztása a munkáltató jogai közé tartozik. Főszabály szerint a munkarendet a munkáltató határozza meg. E jogát természetesen nem gyakorolhatja korlátlanul. Figyelemmel kell lennie a törvény, esetlegesen a kollektív szerződés, valamint az adott munkavállalóval kötött megállapodás rendelkezéseire is.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, és legalább egy hétre írásban kell közölnie a munkáltatónak. Természetesen amennyiben a munkarendet a munkaviszony kezdetén már közölte, és a beosztás nem változik hétről-hétre, akkor nem szükséges minden héten közölni ugyanazt a munkarendet. Ilyenkor automatikusan az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A legelterjedtebb munkarend az általános munkarend, amikor a munkaidőt minden héten, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.

A munkáltató azonban jogosult arra is, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, azaz nem minden munkanap ugyanannyi a dolgozó munkaideje. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk akkor is, ha a munkáltató a munkavállalónak járó heti két pihenőnapot, vagy a pihenőnap helyett alkalmazható, hetenként legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidőt egyenlőtlenül osztja be.

Fontos, hogy csak a dolgozó hozzájárulásával lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermeke 3 éves koráig, továbbá
  • ha egészségkárosító kockázat áll fenn az adott munkakörben, munkahelyen.

A hétvégi munkavégzés

Amint láthattuk, a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató kezében van. Ellenkező jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés hiányában nem köteles a munkanapokat hétfőtől péntekig beosztani. Tehát a munkáltatónak általánosságban joga van arra, hogy rendes munkaidőt osszon be szombatra és - kivételes esetekben - vasárnapra.

A szombatra vonatkozó rendes munkaidő elrendelésével kapcsolatban általános érvényű törvényi korlátozás nincs. A vasárnapra beosztható rendes munkaidő szabályai sokkal szigorúbbak. Vasárnapra rendes munkaidő kizárólag a Munka Törvénykönyvében felsorolt esetekben osztható be. Többek között például:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;
  • az idényjellegű munkavégzés esetén;
  • a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében;
  • a készenléti jellegű munkakörben;
  • külföldön történő munkavégzés során.

A vasárnapra beosztott rendes munkaidő esetén a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot (vagy pihenőidőt) vasárnapra kell beosztani. Ez alól csak egy kivétel van, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.

Elrendelhető hétvégére túlóra?

Hétvégi munkavégzés nem csupán rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkaidőben, azaz túlóraként is előfordulhat. Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést.

A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát.  Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben:

  • baleset,
  • elemi csapás,
  • súlyos kár,
  • az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem.

Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS