Mikor kell módosítani az e-szja bevallás tervezetet?

2022. 05. 06., 10:51

Ingatlant, ingóságot adott-vett, esetleg tőkepiaci ügyletből vagy külföldről származó jövedeleme volt? Kevesebb, mint egy hónap maradt az e-szja tervezet kiegészítéséig – figyelmeztet az RSM Hungary.

Az szja-tervezetek nem minden esetben tartalmazzák teljeskörűen az összes, a személyi jövedelemadó bevallásban megadandó adatot. Ezért bizonyos jövedelemtípusok esetében a magánszemélyek továbbra sem mentesülnek az adózással kapcsolatos feladatok alól – hívja fel a figyelmet friss bejegyzésében Süli Szilvia, az RSM Hungary menedzsere.

Vállalkozó magánszemélyek erre figyeljenek!

Tipikus példa erre „vállalkozó magánszemélyek”, azaz az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók helyzete. Ők ugyan felhasználhatják a NAV által készített bevallási tervezetet, ám önállóan kell bevallást benyújtaniuk, azaz a NAV által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő letelte után nem válik bevallássá.

A nem kifizetőtől származó bevételekről, jövedelmekről az adóhatóságnak nincsenek információi, ezért ezek az adatok az adóbevallási tervezetben nem szerepelnek.

Nem vállalkozó magánszemélyek ezeket ne feledjék el!

A nem vállalkozó magánszemélyeknek az alábbi esetekben egyénileg kell módosítaniuk a szja-bevallás tervezetüket.

1. Külföldről származó jövedelem

Mivel a NAV a nyilvántartásaiban szereplő munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, a külföldi munkáltatók, kifizetők ebbe a körbe nem kerülnek bele. Utóbbiak a NAV-nak nem szolgáltatnak adatot, ezért az adóbevallási tervezet a külföldről származó jövedelmeket nem tartalmazza, így azzal a szja bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie.

A külföldről származó jövedelem esetén a jellemző két fő kategória, hogy a jövedelem külföldi munkavégzés során keletkezik, vagy külföldről származó tőkejövedelemről (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.) van szó. 

Ahogy arról korábbi bejegyzésünkben írtunk, amennyiben magyar illetőségű magánszemély részben vagy egészben Magyarországról végez tevékenységet külföldi munkáltató számára, a magánszemélynek Magyarországon adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Ha a külföldi munkaviszonyból származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a külföldi munkavégzés államában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelemről nem kell bevallást benyújtani, amennyiben nem volt az adóévben egyéb olyan jövedelme az érintettnek, amely itthon adóköteles.

Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek tőkejövedelme származik külföldi forrásból, főszabály szerint ezen jövedelmeket is be kell mutatniuk a magyar szja bevallásukban. Annak megállapításához, hogy melyik országban kell adót fizetni az adott jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen),nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a Magyarország és a külföldi ország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni! Például a külföldről származó kamat és árfolyamnyereség általában csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség.

2. Ellenőrzött tőkepiaci ügylettel („ETÜ”) kapcsolatos adókiegyenlítés

Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor a szja bevallási-tervezetben a jövedelem összegét a NAV szerepelteti. A szja bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt mindenképp ki kell kitölteni, ezt a NAV nem készíti el automatikusan!

Ennek az a jelentősége, hogy mivel ezen ügyletek nemcsak nyereségesek, hanem gyakran veszteségesek is lehetnek, a következő két év szja bevallásában az esetleges veszteségek beszámíthatóak lehetnek az ETÜ nyereségekkel szemben, de csak akkor, ha a magánszemély bevallásában az adókiegyenlítésre vonatkozó adatokat kitöltik. Ha ilyen adókiegyenlítésre van lehetőség, azt a magánszemélynek kell kiszámítania és az szja bevallásban érvényesítenie!

3. Ingatlan bérbeadás és szja

Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) veszi bérbe, akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amely a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat, vagyis a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget tartalmazza. Ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenysége miatt áfafizetésre kötelezett, és erre a tevékenységre az adókötelessé tételt választotta, a NAV pedig elkészítette az adóbevallási tervezetét, akkor az módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá!

Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a 21SZJA bevallásban. Ha valakinek 2021-ben kizárólag bérbeadási tevékenységből származott ilyen bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.

4. Ingatlan értékesítés és szja

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az szja bevallási tervezetben nem szerepel. Ha az ingatlant a magánszemély kevesebbért adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból az szja szempontjából nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor az szja bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel. Egyéb esetben a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.

5. Ingóság értékesítése és szja

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – ha az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos szja-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2021-ben, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Így ezután 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 87 százaléka.

Ha valakinek 2021-ben kizárólag ingóértékesítésből származott jövedelme, akkor számára a NAV nem készíti el az szja bevallás tervezetét.

6. Adókedvezmények

Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben például a családi, az első házasoknak, vagy a bizonyos betegségek estén járó, vagy a személyi adókedvezmény összegét a munkáltató év közben nem vette figyelembe, azt a magánszemély tudja az szja bevallásban érvényesíteni, figyelemmel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésére is.

Gyermeket nevelő szülők ekkor módosítsanak

A gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése kapcsán módosítani szükséges a bevallás-tervezetet, vagy külön szja-bevallást kell benyújtani, amennyiben:

– a magánszemély év közben nem érvényesítette a családi adókedvezményt, illetve más kedvezményt, vagy azt az év közben igénybevett kedvezmény összegétől eltérő összegben kívánja a bevallásában érvényesíteni;

– a kiutalt adó-visszatérítés összegével nem ért egyet;

– adó-visszatérítésre jogosult, de nem adta meg az adó-visszatérítés kifizetéséhez szükséges utalási adatokat, és emiatt nem kapta meg automatikusan az adóvisszatérítés összegét.

A bevallási tervezettel nincs azonban teendője azoknak, akik 2022. februárjában megkapták a visszatérítést a NAV-tól és a tervezetben szereplő jövedelemre és kedvezményekre vonatkozó adatokkal egyetértenek.

Hogyan módosítható a bevallástervezet?

A bevallástervezet 2022. május 20-ig kétféleképpen módosítható:

– a magánszemély módosítja a NAV által készített adóbevallási tervezetet, vagy

– önállóan benyújtja a 2021-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallását a 21SZJA-nyomtatványon.

A korábbi években már hozzászokhattunk, hogy a NAV automatikusan elkészíti a magánszemélyek szja-bevallását. Az adózónak nincsen további teendője akkor, ha egyetért a NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmával: az e-szja tervezet 2022. május 20-án érvényes bevallássá válik az adózó közreműködése nélkül is. Számos esetben azonban a tervezet olyan kiegészítésekre szorul, amelyekhez az általános adózói ismeretek gyakran nem elegendőek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS