Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?

2019. 04. 26., 14:01

Az adóhivatal ellenőrzési tapasztalatai.

Magyarországon folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használtautók száma. Első hallásra jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni. Ha azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait górcső alá vesszük, azonnal látható, hogy a köztudatban még mindig jobb választásnak vélt, esetleg a hazai árakhoz képest valamivel olcsóbb, külföldről származó autók sok esetben többe is kerülnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább négykerekűek.

Az autók behozatalával foglalkozó kereskedők jelentős árelőnnyel értékesítik külföldről származó járműveiket azon versenytársaikkal szemben, akik kizárólag Magyarországon már forgalomban lévő használt járművekkel végzik gazdasági tevékenységüket. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt autókat behozó kereskedők azért is preferálják a külföldről származó autókat, mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek jelentős részében adóelkerülő magatartásuk áll. Az ilyen tevékenységet folytatók általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, a szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, amiről mit sem tud az eladóként feltüntetett személy.

A NAV által lefolytatott ellenőrzések során számos olyan magánszemély került nyilatkoztatásra, aki a leírtak alapján vásárolt járművet.

Többen számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített meg számukra senki.

Az ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is, akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót” vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön magánszemély tulajdonában volt.

A NAV – tapasztalatai alapján – felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok, valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása terén. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS