Melyek egy szerző elidegeníthetetlen jogai?

2023. 01. 17., 10:21

A szerzői jog széles körű védelemben részesíti a szerzői jog területére tartozó alkotásokat. A szerzői alkotásokhoz számos jogosultság kötődik, amelyek főszabály szerint a szerzőt illetik meg. Ezek között léteznek olyan fontos jogosultságok, amelyek a szerző személyéhez elidegeníthetetlenül kötődnek. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A szerzői jogok két csoportja

A szerzőt megillető szerzői jogokat két csoportba lehet osztani:

  • szerzői vagyoni jogok,
  • személyhez fűződő jogok.

A vagyoni jogok átruházhatók, míg a személyhez fűződő jogok elidegeníthetetlenek.

A szerző elidegeníthetetlen jogai

A személyhez fűződő jogok olyan jogosultságok, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek a szerző személyéhez. Közös jellemzőjük, hogy a szerző e jogait nem ruházhatja át. E jogok másként sem szállhatnak át, és a szerző nem is mondhat le róluk. Ezért mondjuk azt, hogy ezek a szerző elidegeníthetetlen jogai.

A személyhez fűződő jogok:

  • a szerzői mű nyilvánosságra hozatalának joga,
  • a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő joga,
  • a mű egységének védelme.

A nyilvánosságra hozatal és a visszavonás joga

A szerző egyik legfontosabb joga, hogy eldönthesse, hogy a műve nyilvánosságra hozható-e. Nyilvánosságra hozatal alatt annak a lehetőségnek a megteremtését értjük, hogy a művet bárki megismerhesse. Például, ha a szerző nyilvánosan előadja a művét.

Mielőtt a művet nyilvánosságra hozta volna, csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a mű lényeges tartalmáról. Ha a szerző a műre vonatkozóan felhasználási szerződést kötött, akkor megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. Ilyen eset lehet például, ha az író az új regénye terjesztésére szerződött a kiadóval. Kivételt képez, ha a felhasználási szerződés az ilyen tájékoztatást sem teszi lehetővé.

Előfordul, hogy a szerző halála után kerülnek elő még nyilvánosságra nem hozott művei. A törvény szerint a szerző halála után fellelt művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Kivételt képez, ha a szerző vagy jogutóda (pl. örököse) ellenkező nyilatkozatot tett vagy másképp nem bizonyítják, hogy a szerző a művet nem kívánta nyilvánosságra hozni.

A szerzőnek alapos okból joga van meggondolni magát, azaz visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. A nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyét a szerző alapos okból, írásban visszavonhatja, és a nyilvánosságra hozott mű további felhasználását megtilthatja. Ebben az esetben a szerző köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.

A név feltüntetéséhez való jog

Szintén a szerző elidegeníthetetlen jogai közé tartozik, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

A névjog alapján a szerző dönthet úgy is, hogy a művével kapcsolatban szerzőként nem kíván megjelenni, és művet nevének feltüntetése nélkül hozza nyilvánosságra. A szerzőnek ahhoz is joga van, hogy felvett néven (álnéven) hozza nyilvánosságra a művét. A névjog alapján a szerző jogosult fellépni mindazokkal szemben, akik szerzői minőségét kétségbe vonják.

A szerző névjogát is sértő súlyos jogsértés a plágium esete, amikor valaki idegen művet sajátjaként tüntet fel.

A név feltüntetéséhez a szerzőnek a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon van joga. Például más módon kerül feltüntetésre a szerző neve egy regény, egy színházi előadás vagy egy koncert esetén. 

A mű egységének védelme a szerző elidegeníthetetlen jogai közt

A szerzőnek elidegeníthetetlen joga van ahhoz is, hogy művének egységét, integritását fizikai és szellemi értelemben is megóvják.

A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés. A jogsértés megvalósulhat közvetlen, fizikai értelemben, például az építészeti alkotás jogosulatlan átalakításával. A jogsértés közvetett módja pedig lehet például a mű céljával, mondanivalójával össze nem egyeztethető felhasználás.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS