Melyek a védjegy alapvető tudnivalói?

2023. 04. 12., 10:38

A hétköznapi életben is sokszor találkozhatunk védjegyekkel, de nem mindenki van tisztában azzal, hogy mit is jelent a védjegy. Nem törvényszerű például, hogy egy termékhez köthető logó egyben védjegyként is jogi oltalmat élvez. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi a védjegy?

A védjegy az árujelzők egyik típusa. Arra szolgál, hogy egyes árukat és szolgáltatásokat beazonosítson és biztosítsa más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztethetőségüket. Védjegyekkel gyakran találkozhatunk például logók, márkajelzések formájában, de akár maga a termék megnevezése is szolgálhat védjegyül. Ahhoz, hogy egy megjelölés védjegyként szolgálhasson két alapvető feltételnek kell megfelelnie.

  • Egyrészt alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
  • Másrészt olyan módon ábrázolhatónak kell lennie a védjegylajstromban, hogy abból egyértelműen és pontosan kiderüljön, hogy az oltalom mire vonatkozik. A korábbi jogi szabályozás a védjegyet kifejezetten grafikai ábrázolásként határozta meg, de jelenleg már szóba jöhet más olyan ábrázolási forma is, amely alkalmas a védjegy megjelenítésére.

Egy megjelölés nem lehet védjegy, ha beleütközik a törvényben meghatározott kizáró okok valamelyikébe. Például nem kaphat védjegyoltalmat a megjelölés, ha személyiségi jogokat sért, a közrendbe, közerkölcsbe ütközik, vagy összetéveszthető egy korábbi védjeggyel, illetve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

A védjegyek típusai

Sokféle megjelölés kaphat védjegyoltalmat. A legelterjedtebb a szóvédjegy és az ábrás védjegy. A védjegy állhat egy szóból vagy szóösszetételből, de védjegyet képezhet személyi név vagy jelmondat is.

Az ábrás védjegyek meghatározott színes vagy fekete-fehér mértani alakzatokból, képekből és ezek összetételéből állnak. Gyakori az ábrákat és szavakat, szóösszetételeket egyaránt tartalmazó összetett megjelölést tartalmazó védjegy is.

A védjegyek speciális formája a tanúsító védjegy. Ez a védjegytípus kifejezetten az adott áru vagy szolgáltatás minőségét vagy egyéb jellemzőjét (pl. gyártási mód, összetétel) tanúsítja. Ezzel különbözteti meg más áruktól és szolgáltatásoktól, mint például a „Kiváló Magyar Élelmiszer” megjelölés.

Speciális védjegy-típus az ún. együttes védjegy is. Ez valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg. Ebben az esetben a védjegy jogosultja az egyesület, köztestület vagy egyesülés, de a védjegyet a tagok is jogosultak használni.

Léteznek olyan rendhagyó megjelölések, amelyek szintén alkothatnak védjegyet, de viszonylag ritkán fordulnak elő. Például védjegyként nem csak síkban ábrázolt, hanem térbeli alakzat is szolgálhat, így az áru vagy a csomagolás jellegzetes formája. Védjegyként szolgálhat megkülönböztető képességgel bíró színmegjelölés vagy színösszetétel is, mint például a Benetton-zöld. Védjegyet alkothat speciális hangmegjelölés is, például egy rádiós szignál.

Hogyan lehet védjegyoltalmat kapni?

Hiába használ valaki az áru megkülönböztetésére alkalmas megjelölést (például márkanevet, cégnevet, honlapcímet) a megjelölés a használattól nem kap automatikusan védjegyoltalmat. Az ilyen védjegynek nem minősülő megjelölések például kereskedelmi névként élvezhetnek jogi oltalmat.

Védjegyoltalmat védjegybejelentéssel és az illetékes hatóság általi védjegylajstromozással lehet szerezni. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszamenőleg jön létre. A védjegybejelentést egy adott országra vonatkozóan nemzeti védjegybejelentéssel lehet megtenni. Magyarországon a védjegybejelentések a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak. Védjegyoltalmat a nemzeti bejelentésen túl nemzetközi védjegybejelentéssel vagy Európai Uniós védjegybejelentéssel lehet szerezni.

A védjegyoltalom ideje a bejelentéstől számított 10 évig tart, amely további 10-10 éves időtartamra megújítható. A védjegy lajstromozása esetén néhány törvényi kivételtől eltekintve a védjegy jogosultja kizárólagosan használhatja a védjegyet az érintett áruk és szolgáltatások kapcsán. Ő döntheti el azt is, hogy másnak engedélyt ad-e a használatra. A védjegy jogosultja felléphet mindazokkal szemben, akik a védjegyet jogosulatlanul használják (bitorolják).

Fontos, hogy a védjegyet nem elég bejegyeztetni, hanem használni is kell. Ha a jogosult a lajstromozás napjától számított 5 éven belül nem kezdi meg a védjegy tényleges használatát, vagy a használatot 5 éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, az ellenérdekű fél akár a védjegy törlését is elérheti.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS