Megemelt minimálbér és garantált bérminimum: gyakorlati kérdések és válaszok

2021. 02. 12., 16:00

A NAV szakértőinek összefoglalója.

2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 219 000 forint.

Ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál – csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni lehet. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január 1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.

1. Mikor lehet a magasabb összegű minimálbérrel számolni?

Személyi jövedelemadó

  • a személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe száz forintra kerekítve (55 800 forint),
  • a mezőgazdasági őstermelőknél (i) az adómentes őstermelői bevétel éves összege magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint), (ii) az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint), és (iii) az átalányadózó őstermelőknek is magasabb összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban megállapított jövedelme,
  • a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
  • a szakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben adhat,
  • a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021. januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél, például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni.

Például, ha egy társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi 170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint 7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget.

A keretösszeget már 2021. januárra is a magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér napi összegének 130 százalékával.

Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (219 00 forintot) kell alapul venni.

A magasabb összegű minimálbér miatt a kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.

2. Mikor nem lehet a magasabb összegű minimálbérrel számolni?

Szociális hozzájárulási adó

  • Az egyéni vállalkozók saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”) minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.

Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell megállapítani.  Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint (210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375 forint (219 000 forint 112,5 százaléka).

  • Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is 3 864 000 forint lesz.
  • Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 161 000 forintot kell figyelembe venni.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért (161 000 forint) kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Az ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér – 161 000 forint – 12 szeresét.

3. Mire nincs hatással a havi minimálbér emelkedése?

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak tekinteni.

Például:

  • a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban 48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,
  • a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak (i) ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött, 2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot; (ii) ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint, februártól pedig legalább havi 219 000 forint

megbízási jogviszonynál a járulékalapot képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal, 2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni. Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5000 forint megbízási díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékának naptári napokra megállapított összegét.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

További részletek és jogszabályi hivatkozások a NAV tájékoztatójában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS