Mi történik, ha a megrendelt terméket késve venné át a megrendelő? Mit kell ilyenkor tennie a vállalkozónak? Mire számíthat a megrendelő? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
A megrendelő esetén a leggyakoribb probléma a fizetéssel kapcsolatos. Pontosabban a fizetési késedelem az, ami általában gondot okoz a vállalkozóknak. Ám nem csak ekkor eshet késedelembe a megrendelő – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A megrendelő késedelembe esik akkor is, ha a szerződés vagy jogszabály által előírt kötelezettségét nem teljesíti az előírt határidőben.
A vállalkozási szerződések esetén a megrendelő kötelezettsége nem csak a vállalkozói díj megfizetése, de a vállalkozó által elkészített dolog átvétele is. Ez elég egyértelmű, hiszen a vállalkozótól nem várható el, hogy időtlen időkig őrizze azt, amit a megrendelőnek készített.
A Polgári Törvénykönyv rögzíti az úgynevezett átvételi késedelem esetét. „A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el” – mondja ki a törvény.
Miről is szól ez pontosan? Nézzük meg egy példán! A megrendelő egy egyedi szekrény elkészítését rendeli meg asztalos vállalkozónktól. Kiválasztják az anyagot, megegyeznek az árban és a szekrény elkészítésének határidejéről sem feledkeznek meg. A vállalkozónak 1 hónap múlva kell átadnia a kész szekrényt a megrendelő lakásába szállítva.
A vállalkozó el is készül a szekrénnyel és annak rendje-módja szerint egy korábban egyeztetett időpontban a határidő utolsó napján becsönget a megrendelő ajtaján. Igen ám, de a megrendelő egy nagyon kedvező last-minute akció keretében hirtelen külföldre utazott, és a nagy kapkodásban a szekrényről és vele együtt a vállalkozó értesítéséről is teljesen megfeledkezett. A vállalkozó hiába csönget, a megrendelőnél senki nincs otthon. Így nem tudja átadni az elkészült szekrényt.
Ebben az esetben a megrendelő a jogosult, míg a vállalkozó a kötelezett. Mivel a jogosult, vagyis a megrendelő nem vette át a szekrényt, így ő az, aki késedelembe esett.
Ha valaki valamilyen fizetéssel késik, akkor késedelmi kamatot lehet tőle követelni. De mi a helyzet, ha a jogosult az átvétellel késik?
A jogosult átvételének késedelme esetén a kötelezett a dolog őrzésére lesz köteles. A példánkban tehát a vállalkozó nem hagyhatja a szekrényt egyszerűen a megrendelő lakása előtt. Kénytelen lesz azt visszaszállítani és megőrizni. Persze mindezt nem kell ingyen tennie. A felmerülő költségeket végül a megrendelőnek kell majd állnia.
A megrendelő azonban ezzel még nem biztos, hogy megúszta a dolgot. Az átvételi késedelem esetén ugyanis a jogosult, esetünkben tehát a megrendelő a költségeken túl a kötelezettnek, vagyis a példánkban szereplő vállalkozónak a késedelem miatt bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.
A jogosult azzal, hogy késedelembe esett nem csak a plusz költségeket kell, hogy megtérítse, de még a kárveszély kockázata is az övé lesz.
Mit jelent ez? Bár a szekrény nem a jogosultnál, vagyis a megrendelőnél van, így gondolhatnánk, hogy a szekrényben esett károkért sem lehet felelős. Ez azonban nem teljesen így van. Az átvételi késedelemmel ugyanis a jogosultra száll át az olyan károk kockázata, amiért senki sem tehető felelőssé. Például abban az előre nem látható helyzetben, ha a szekrény visszaszállítása során vihar tör ki és a teherautóra dől egy fa, ami megrongálja a szekrényt, a kárt valószínűleg a megrendelőnek kell majd viselnie. Természetesen csak abban az esetben, ha senki más nem lesz felelős a kár bekövetkezéséért.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Május 3-5. között rendezik meg Tokaj-Hegyalja tavaszi minifesztiválját, a Bűbájos Hétvégét.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 4. blokk 2024. évre tervezett karbantartását és éves főjavítását.