Iskolaszövetkezet, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet: rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség

2019. 04. 23., 19:31

A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából nem minősül munkaadónak

  • az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagja,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja és
  • a szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagja tekintetében.

A szövetkezetek fent említett formái akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 főt.

A fenti állásfoglalás jogszabályi alapjai

A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához az Flt. munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni.

Az Mmtv. 23. §-a szerint a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

Mmtv. 23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

munkaadó fogalmát az Mmtv. 1. § (2) bekezdésének 7. pontja határozza meg:

  • munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi. IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján munkaadó az, aki munkavállalót, munkaviszony keretében foglalkoztat.

Az Flt. 58. § (5) bekezdése szerint:

  • munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,
  • munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,
  • munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya.

Ezt a szakmai álláspontot a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására az Emberi Erőforrások Minisztériuma alakította ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS