Hivatalosan is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája

2019. 06. 05., 15:32

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót – írja dr. Fehér Tamás ügyvéd.

A napokban beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

En garde!

Az EUB elsőként az olasz Enzo di Maura ügyben mondta ki egyértelműen, hogy a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát akkor, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. Ez a döntés merőben ellentétes volt a magyar hatóságok és bíróságok korábbi megértésével, amely szerint a tagállamokat e tekintetben választási jog illeti meg. Ennél fogva több cég is felvette a kesztyűt, hogy végső soron bíróságon bizonyítsa igazát és – szükség esetén – az EUB közreműködésével kényszerítse ki a behajthatatlan követelésére jutó áfa visszatérítését.

Elővágás

A kormány tegnap benyújtott „tavaszi” adócsomagjából úgy tűnik, hogy a magyar jogalkotó inkább elébe megy a támadásnak. A javaslat szerint a Parlament maga emelné be az áfatörvénybe a visszatérítési lehetőséget és szabályozott mederbe terelné a kérdést.

Ha a javaslatot elfogadják, azzal kétségtelenül régi és fontos adósságot törleszt a jogalkotó. Régóta áldatlan állapotokat okoz az, hogy a magyar eladóknak olyan értékesítésük után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térít meg. Ez sokszor furcsa és kevéssé jogszerű megoldásokra sarkallta a cégeket, például arra, hogy valós, teljesített értékesítéseikről szóló számláikat is lesztornózzák, csak azért, hogy ne kelljen egy soha meg nem térülő áfát befizetniük.

A most terítékre került javaslat ebben gyökeres változást hozna. Az ugyanis megengedné a jóhiszemű értékesítőknek, hogy számtalan formai és adminisztratív feltétel teljesítése esetén visszakérjék a behajthatatlanná váló követeléseikre jutó áfát. Az új rendelkezésre hivatkozással, ha arra a Parlament is áldását adja, 2020. január 1-jétől kérhetnék vissza az áfát a cégek.

Tus?

A tervezett rendelkezés ugyanakkor rejt buktatókat. Egyrészt a visszatérítésnek sok olyan adminisztratív feltétele lesz, amelyek jelentősen megnehezíthetik az áfa tényleges visszakérését. Ráadásul Ugyanakkor a javaslat szerint csak olyan értékesítés áfája lesz visszakérhető, amelyet 2016-ban, vagy azt követően teljesítettek. Magyarán több el nem évült ügylet áfája sem lesz visszakérhető, amely szintén megkérdőjelezhető korlátozásnak tűnik. Éppen ezért azoknak, akiknek a követelése korábbról datálódik, vagy akik egyéb okok miatt nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni a most bevezetendő adminisztratív feltételeket, továbbra is érdemes lehet elgondolkodniuk azon, hogy a visszaigénylést közvetlenül az uniós jog alapján kezdeményezzék.

 

dr. Fehér Tamás ügyvéd, partner, adótanácsadó
Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS