Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

2019. 10. 21., 13:30

A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Hol kell meghatározni a munkahelyet?

A dolgozó munkahelyét leggyakrabban a munkaszerződésben határozzák meg. Azonban érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkahely meghatározása nem feltétele a munkaszerződés érvényességének. Ez azt jelenti, hogy úgy is létrejöhet érvényes munkaszerződés, hogy a felek abban nem kötik ki a munkahelyet.

Az egyértelműség és a későbbi viták elkerülése végett mindenképpen ajánlott a munkavégzés helyének rögzítése a munkaszerződésben. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a törvény rendelkezik arról, hogy mit kell a munkavállaló munkahelyének tekinteni. Ha a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahelyet, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

Hogyan jelölhető meg a munkahely?

A munkahely körültekintő meghatározása fontos. Nemcsak azért, mert a munkavégzés kötelezettsége e helyhez kötődik, hanem azért is, mert a munkahely megváltoztatása csak közös megegyezéssel lehetséges. Közös megegyezés hiányában csak korlátozottan van lehetőség a kikötött munkahelytől eltérő helyen való foglalkoztatásra.

A munkahely megjelölhető konkrétan meghatározott címként. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató több telephelyét is munkahelyként határozzák meg. Arra is van lehetőség, hogy egy tágabb földrajzi területet jelöljenek meg a munkaszerződésben munkahelyként, például várost, megyét, vagy akár az ország területét. Ilyenkor a tényleges munkavégzés helyét e területen belül a munkáltató jelöli ki.

Korábban jogszerű volt, de jelenleg már nem jogszerű a munkahelyet változó munkahelyként megjelölni. Helyette a munkavégzés helyének tágabb földrajzi területben való meghatározását lehet alkalmazni.

A munkahely földrajzilag tágabb megjelölése esetén a tényleges munkavégzési hely meghatározása, megváltozatása során a munkáltató a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvét és a munkavállaló érdekeit köteles figyelembe venni. Méltányosan kell mérlegelnie a dolgozó érdekeit, és a tényleges munkahely kijelölése során neki aránytalan sérelmet nem okozhat.

A munkavállaló kiküldetése

Bizonyos keretek között a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül is megteheti, hogy a kikötött munkahelytől eltérő helyen veszi igénybe a munkavállaló munkáját. Ilyen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszélünk, azon belül pedig kiküldetésről.

Az eltérő munkahelyen történő munkavégzés – azaz a kiküldetés - időtartama nem haladhatja meg az évi 44 beosztás szerinti munkanapot vagy az évi 352 órát. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, akkor ezeket a kereteket arányosan kell figyelembe venni. Fontos, hogy amennyiben az adott évben a kiküldetésen kívül más munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra is sor kerül – például helyettesítésre vagy kirendelésre – akkor ezeket az időtartamokat is bele kell számítani a fenti időkeretbe.

Bizonyos esetekben a munkavállaló hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy más helyiségbe kerüljön kiküldetésre. Például a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandósság megállapításától kezdve gyermeke 3 éves koráig, illetve gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, továbbá hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS